Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

- 36 — miután később Szeged város és vidékének védtöltései építtettek, záratott' el e medencze természetes kifolyása a Baktó-Macskási töltések által. De valószínű, hogy ugyanekkor vagyis ennek folytán ásatott a Fehértó-, Matyéri-, a (lorosma szegedi határon áthúzódó régi csatorna, melynek rendeltetése volt a Fehértóban összegyülemlő vizeket a Szeged városától délnyugat felé 5 kilométernyire eső Matyérbe s ezen át az anyafolyóba vezetni. Az 1881. évi rendkívüli kiáradása, melynek folytán julius hóban 5238 kat. holdat elöntve — semmivé tette a legjava szegedi szántóföldek két évi termését, s veszélyeztette az újabb időben készült vízvédelmi és vasúti berendezéseket, beigazolta régi lefolyásának irányát, mely az u. n. Fertőtó és Baktó almedenczéken át húzódott a Tiszába; rendeltetésének — hogy a belvizeket összegyűjtve levezethesse, csak addig felelhetett meg, míg a Tiszafolyó magas vízállása a szabályozások folytán, Szeged felett és alatt, nem érte el mostani rendkívüli magasságát, mely az 1881-ik évben is 81-832 méter volt az ádriai tenger vízszíne és 7-924 méter a Tisza 0 pontja fölött a Matyér hidjánál, míg a legmagasabb — s már szorító gátakkal is duzzasztott belvíz, az adriai tenger színe fölött csak is 81-575 s a Tisza 0 pontja fölött 7-667 méter magassággal birt, s így a Tisza vízszíne 0-257 méterrel magasabban állott a Fehértó vízszínénél. Miután azonban e hatalmas vízgyűjtővel szoros kapcsolatban vannak a szatymazi vasút állomástól északnyugati irányba húzódó u. n. Makraés Osszeszéki vizek völgye, mely fölhatva a Csöngőiéi átfolyásig, magában foglalja e puszta nyugati felét; s miután ugyancsak a Fehértó felé törekszenek a szatymazi kapitányság mindazon belvizei, melyek az osztrák-magyar államvasút és a nádastói vízszerkezet közé esnek; s miután továbbá azon bővizű nagy lapos is, mely a Balástyai kapitányság területén kezdődik s az Alligán erdőtől nyugatra húzódva a szeged-kisteleki úton keresztül — a Vetró-féle tanyák mellett az országút mindkét oldalán elterülve fölösleges vizeit — daczára hogy sehol sincs csatornázva, a szatymazi iskola mellett keletre eső völgynél ömleszti a Fehértóba: világos, hogy e hatalmas víztartó — nagyobb mennyiségű belvizet, még ha a Tisza vízállása változatlanul maradna is, — csak magas szorító gátak és ezeknek folytonos védelme s kitöréseinek örökös veszélye mellett volna képes befogadni. De miután a Fehértói vízszerkezethez tartoznak a Kömpöcz, Csólyos és Majsa puszták, a Harka, Kötöny, Tazlár és a halasi határ vizeinek azon része is, mely „Als ó-S z á 11 á s-T aj ó" vízszerkezet néven szerepel, a melyhez tartozik Halas város belterülete is : nem csodálkozhatunk, hogy e vízkörnyék összes területe 106,826 kat. holdat tesz. S ezen egész-területen olyan csatorna, mely egy-egy medencze vizét a másikba vezetné, nem létezik. Vannak ugyan egyes árkok, melyek a szántóföldek védelmére ásattak, de ezek csak gyorsítják azon vizek lefolyását, melyek különben is — csakhogy nagyobb területeket elöntve s nagyobb károkat okozva, las-