Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

kiképzésére irányzott angol szellem soha sem engedte meg e különben elsőrangú országnak, hogy ez a művészet terén legelső lehessen; s ha némely művészeti ágakban, pl. az aczélmetszet- és fametszetben jeleset ad, ez is főkép az által történt, hogy e művészeti ágakat iparüzleti ágakká alakították át. De annyit elmondhatunk, hogy a középkorban az építészet terén ők teremtettek valami önállót és sajátságost. Én itten felemlítem Erzsébet angol királynőt, ki VIII. Henrik s a vele titkon megesküdt Boleyn Anna leánya vala a XVI. századból. O, jóllehet a kegyetlenség és boszú fekete pontokat képeznek életében és uralkodásában, mégis egyike volt azon uralkodóknak, kinek kormányzása mind anyagi, mind szellemi tekintetben nagygyá és hatalmassá tette az angol nemzetet; ezt pedig nemcsak az által érte el, hogy a pénzügyet rendezte, az államadósságot a nép megterheltetése nélkül tisztázta s a tengerészetet, ipart, kereskedést és földmívelést virágzásra emelte ; hanem nagyban elősegítette hazájának az európai államok fölé való helyezését az is, hogy nagy pártolója volt minden szellemi mozgalomnak a tudomány terén úgy, mint a művészetekén, — azért ezen korszak (a 16. sz.) a „nagy" Erzsébet királynéról ^erzsébeti fénykornak" neveztetik. Nem szerzett-e az angol nemzetnek soha el nem évülő hírnevet, fényt és dicsőséget, hogy többet ne említsek, az e korban élt Shakespeare Vilmos, a dráma óriása, ez a rhodusi kolossz, melyre még ma is bámulattal tekint föl a világ?! Nem járultak-e a nemzeti fény előmozdításához a szépművészetek egyes müvei, melyek az építészetet tekintve az angoloknál a 16. századi nagyszabású úri lakóhelyekben, városházakés kollégiumokban szemlélhetők, melyek a korábbi angol-szász építészetnek mesterkélt díszítvényeit megszüntették, és későbbi fejlesztés és a helyesebb modor felvétele és használata által nagy és üdvös hatást gyakoroltak. Francziaország XIV. Lajos alatt, vagyis (1643—1715.) a 17. század közepén és a 18-ik elején emelkedett hatalmi állásának fénypontjára. Ez a korszak az volt Francziaországra, a mi Augusztusé Rómára nézve : az „arany korszak" tudniillik ; mert ekkor Francziaország kint hatalmának, bent pedig virágzásának tetőpontján állott; az ipar, kereskedelem, pénzügy, a roppant háborúk és kiadások daczára, szokatlanúl előre haladt. A lángeszű hadvezérek és kitűnő képzettségű államférfiak dicsteljes működéseikkel a jólét és boldogság kiapadhatatlan forrásait nyitották meg az államnak. De hogy a franczia nemzetnek az európai hatalmak fölé való emelkedésében jelentékeny tényező volt a szép is, erről meggyőznek bennünket a történeti adatok, melyek egybehangzólag bizonyítják a szépnek hatalmát és tekintélyét. Tény az, hogy a széptudományok 14. Lajos alatt szokatlan virágzásra