Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

— 29 — családnak nyújt keresetet! hát még az eredeti müveket szaporító vagy végrehajtásuk eszközeit készítő mesterségek. Hány milliót hajtanak az épületeket ábrázoló festmények, rajzok, metszvények! hányat a bronzban vagy gipszben utánzott szob­rok ! hányat a lemásolt, fényképezett, rézbe, aczélba metszett, kőre, fára rajzolt festmények! hány milliót hajt a színművészet, mely egy­maga a színészek, énekesek, kardalnokok, zenészek, díszítők, gépé­szek egész seregét táplálja ! hányat hajtanak a zenemüvek, melyeket színpadokon és zeneiskolákban, hangversenyeken és közhelyeken száz­szor meg százszor ismételnek ! hányat a zeneműveknek és változatai­nak kinyomatása! hányat a zongorák, orgonák, hegedűk s egyéb hang­szerek készítése ! hányat az irodalmi művek kiadásai, melyekből is­mét a könyvárusok, nyomdászok és könyvkötők ezrei élnek! Homér és Virgil, Shakespeare és Moliére, Mozart és Beethoven müvei oly fényes üzletet képeznek, melyre bármely iparos büszke lehetne, s a kitől emez és hasonló müvek erednek, szilárd czégek, melyek még századokon át is virágozni fognak, s melyeket sem háborúk, sem Ínséges évek meg nem rendíthetnek. A papíroknak, melyek ily örök­becsű müveket tartalmaznak, igaz, a börzén nincs keletük, mégis ezek valódi értékpapírok, és pedig nemcsak azért, mert az ember magasabb rendeltetésének oklevelei, hanem mert egyúttal minden egyéb börzei értékpapírnál tetemesebb pénzérték képviselői. Na­gyon találólag nevezi tehát Greguss Ágost a szépet különféle válto­zatokban kitüntető művészetet „kitűnő iparüzlet"-nek ; mert a művé­szet, mint a szépnek megérzékítője, egyszersmind iskolája mindazok­nak az iparágaknak, melyeket az iparos művészet nevével jelölünk, minők a müasztalosság, esztergályosság, agyagfestés, üveggyártás, fémöntés, ötvösség, ékszerészet, a szövés mindenféle nemei, s mindazok a mesterségek, melyek a díszítéssel foglalkoznak. Mindezek csak úgy virágoznak, ha maga a művészet él és halad, és közli velők tüzét és ízlését; azért minden szép mesterség a művészet körébe nyúl, s viszont a művészet mindenkor benne van a mesterség körében is, mihelyt ez a szép kifejezéshez emelkedik. (L. ezt részletesebben Greguss „Tanúlmányai" I. k. 345—358. 1.) Hogy a szép az államhoz való viszonyában ennek nagyságát, hatalmát emeli, annak más államok felett fölényt biztosít, úgy hiszem, nem hozhatok fel erre nézve világosabb példát, szembeötlőbb tényt, mint a görögöket. Tagadhatatlan, hogy Athénét a dicsőség fénypont­jára nem csupán a csodált hősök vitézi tettei emelték, hanem nagy­mértékben hozzájárultak ehhez egyebeken kivül- azon intézkedések is, melyeket Perikies a város szellemi hatalmának emelésére a művészet, a szép ízlés érdekében tett, melyek a várost és nemzetet a jövőre

Next

/
Thumbnails
Contents