Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

2 O felújítani. De ezek sem jutottak odáig, hogy a szépnek fogalmát meghatározták volna. Ugyancsak a természetutánzás elvén alapszik Diderot tana is. Ennek az a szép, ami természetes ; de hogy miért tetszik a természetes, annak okát nem adja. Az angol aesthetikusok egészen alanyian, lélektanilag és rávitelesen fogták fel a dolgot, csak az a baj, hogy észrevételeik összegét nem tudták egy egységes elméletté összeolvasztani. Még az oly élesen látó és józanúl ítélő müitész is, minő Hame volt, csak igen hiányos tételeket állított fel. A szépet sokszor összezavarja a hasznossal. Hogarthon-on kivűl különösen Bürke érdemel figyelmet. Szerinte a szép iránti szeretet nem valami erős vágy, hanem vonzódás, melynek sem igen forrónak, sem igen hidegnek nem kell lennie. Említésre méltók még Shaftesbury és Hutcheson, kik a szépet, mint a különféleség alakjában előjövő egységet, mint ősszépséget, az Istennel vagy a világszellemmel azonosítják. Épen így vélekedtek: Clarke Sámuel, Reid Tamás, Wollaston és még több angol aesthetikus a múlt században. A magyar bölcsészek és aesthetikusok közül kevesen foglalkoztak önállóan a szépészettel. Többnyire német aesthetikusok után indúltak. Legelső volt Szerdahelyi György a múlt században, ki több aesthetikai dolgozattal lépett fel. O Baumgarten nézetét követi. Az ő nyomdokain haladt Szép János és Putz Antal. Schedius Lajos latin nyelven írta müvét, s a szépet az anyag és erő legbensőbb kapcsolatában keresi. Purgstaller József a tárgyilagos czélszerüségben keresi a szép eszméjét. Greguss Mihály szépnek mondja azon tökélyt, mely egész kedélyünket egyszerre kielégíti. Greguss Ágost, Greguss Mihálynak fia, szépnek tartja a szellemnek az anyagbani oly kifejezését, mely a lehető legfőbb tökélyt elérte s az által érzelmeinket egészen kielégíti. Követője Erdélyi János, ennek szavai szerint a művészet tartalma az eszme, alakja az érzéki előállítás, vagyis a művészet az eszmének érzéki képes előállítása. Ezzel lényegileg megegyezik Gyulai Pál nézete is. Lévay Imre Kalobiotikájában a szép eszméjét így határozza meg : „A szép az igaz eszméjének oly megvalósúlása akár személyen, akár tárgyon, akár valami eseményen, mely az arányosság minden kellékeit összehangzólag kielégíti és a szemlélőnek minden tehetségét azon vágyba összesíti, hogy azt birhassa és vele egy lehessen". Repertórium. Jelesebb széptani értekezések szerzői: Kazinczy Ferencz A sonettről; Kölcsey Ferencz Aestetikai és kritikai dolgozataival ; Bajza József a Széptani írásokban ; Berzsenyi Dániel egyéb kritikai dolgozatain kivűl különösen Poetai Harmonistikájában a poétai szép természetéről szól; Simon Florent Leveleiben a szépségről; Balogh Sámuel A poézis ideája dolgozatával ; Gyulai Pál a Figyelő,