Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 47 — munkálásában ; innen van, hogy — főleg ujabb kiadású — tankönyveinkben is mindig nagyobb s nagyobb számmal találunk tudomány-történelmi adatokat is. Ilyen tudomány-történelmi adatoknak kissé — amennyiben a nekem hozzáférhető források engedték — teljesebb és megbízható alapgyüjteményét akartam a fonnebbiben kezéhez adni annak, aki hajlamot és kedvet érez magában arra, hogy ily tárgygyal továbbra is foglalkozzék. Azt hiszem könnyű, élvezetes és hasznos foglalkozás lesz aZ* érdeklődőre nézve, ha az önképzés és olvasás közben gyűjtendő, de mindenesetre megbízható adatokkal ezen meglevő alapgyüjteményt teljesebbé, hibátlanabbá tenni igyekszik. Különösen észrevehető lesz e gyűjteményen, hogy hazánk tudományos férfiaitól eredő adatok vajmi csekély számmal találhatók benne. Ennek egyik oka az, hogy ily adatok tényleg nem nagy számmal vannak; a másik, hogy nekünk, magyaroknak, is alig hozzáférhetők honfitársaink ilynemű munkálataik. Olyanok még a mi viszonyaink, hogy könnyebben szerezhetünk tudomást az angol, francia és német tudósok munkálatairól, mint az itthoniakról. Nekem pedig nem állott most rendelkezésemre elég idő arra, hogy — amint szükséges — az eredeti dolgozatokat átkutathassam. Reménylem, lesz alkalmam a gyűjteménynek ezen hézagát kipótolni. A másik, amit még külön megemlíteni szükségesnek ismerek, a münevek használata. Erre nézve én- minden tudományos fogalomra eredeti, helyes magyar szót óhajtok, mert — nekem legalább úgy látszik — nem mondhatjuk igazán szellemi birtokunknak azt, amire még csak szavunk sincs nemzeti nyelvünkben s ha a névben foglalt fogalmi megjelölés ismeretlen előttünk, vajmi könnyen szenvedhet emlékezetünk hiányosságánál fogva tárgyismeretünk is. Idegen nevek használata mellett évek multán is azt hihetné még valaki, hogy nem is oly régen, hanem csak talán a napokban, kölcsönöztük a névvel együtt a tárgyismeretet is az idegen nemzettől. Ezért vagyok én hajlandó p. o. a hőmérő szót ajánlatosabbnak tartani, mint a thermomet r u m-ot; ezért környékez engem mindig valamely, a levertség, legyözöttség érzetéhez hasonló érzet, mikor például nem is amplitud ó-ját, hanem á m p 1 i t ü d-jét kell hallanom vagy olvasnom. Nem tagadhatom azonban, hogy a münevek használatát illetőleg hazai tudományos irodalmunkban jelenleg uralgó határozatlanság e gyűjteményen is nagyon észrevehető, csakhogy e bajon segíteni egyesnek talán egyátalán nem áll tehetségében. Szegeden, 1882. junius 15. Tóth Antal.