Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 35 — képződését értelmezi 1660. Huyghens. — 1673—95. Cassini fölismeri holdjait és tanulmányozza gyűrűit. Sárgany, 1. uranium. Scandium, vegytani uj elem (?) 1878. Nilson L. F. födözi föl. Scheele-zöld, császár-, 1778. Scheele K. V. Segner-kerók, 1750. Segner J. A. magyarországi születésű göttingai tanár, ismerteti e találmányát. Seismometer, 1. földrengés-mutató. Selenium, reteny, 1817. Berzelius J. födözi föl. — 1872. May fölismeri azon tulajdonságát, hogy a fény behatása alatt jobb villanyvezetővé lesz. — 1852. Hittorf fölismeri kétalakúságát. „ -sav, Mitscherlich E. födözi föl. Seleny, 1. Wolframium. Silicium, kovany, 1823. Berzelius J. állítja elő az alaktalajit, — 1855. Deville a jegedettet. Sinus-bussola, -tájoló, 1837. készíti Pouillet. Sípok törvényét tanulmányozzák: 1767. Bernoulli D. — 1838. Hopkins. — 1866. Kundt. Smalte, kobaltkék, 1550. találja föl Schűrer Kr. Sodrony, huzal, 1350. a sodronyhúzást már gyakorolják Augsburgban és Münchenben. Sósav, a vízegyét már az alchemisták is tudták előállítani konyhasóból. — 1774. Priestley J. reáismer gázállapotában. — 1809. Davy H. födözi föl vegyi összetételét. Sóskasav, 1. oxálsav. Sötétkamra, 1558. Porta János találja föl Nápolyban; mások szerint — 1500. Leonardo da Vinci. Stearin-sav, 1. zsir. „ -gyertyák, Chevreul elmélete nyomán 1832. De Milly L. A. Párisban készíti először. Stereo-meter, 1. térfogatmérö. „ -skop, tömörmutató, 1832. IV

heats tone készíti a tükröset és — 1843. Brewster a hasábosat. Stethoskop, mellkémlő, 1819. Laennec találja föl. Stibium, 1. antimonium. Stroboskop-henger, 1. dädaleum. „ -köróny, 1. phenakistoskop. Strontium, pirany, 1808. Davy H. állítja elő a strontiánföldnek voltaoszloppal való fölbontása útján. „ -föld, 1793. Hope és Klaproth födözik föl. Strychnin, 1818. Pelletier és Caventou.