Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 31 — Osmium, szagany, 1803. Tennant födözi föl. Oxalsav, sóskasav, 1784. Scheele K. V. Ozon és antozon, 1839. és 1858. Schönbein, baseli vegyész födözi föl és tanulmányozza tulajdonságaikat. „ -mérő, ozonometer, 1845. írja le Schőnbein. Olany, 1. molybdaenium. Ólom, plumbum, 60. körül Plinius ismeri fémvoltát. Ónchlorid, 1605. Libavius (Libau) A. födözi föl. Óra, 150. K. e. készíti Ctesibius a vízórákat. — 996. Gerbert szerzetes, később II. Szilveszter név alatt római pápa, készíti az első ütőórát. — 1364. Wich H. készíti az első toronyórát Párisban és Augsburgban. — 1500. Hele Péter készít zsebórákat. — 1655. Huyghens K. alkalmazza az óráknál az ingát és a horgonygátlást. — 1658. Hook R. — mások szerint Huyghens — alkalmazza zsebóráknál a hajszálrugót. — 1676. Barlow készít először ismétlő-órát. — 1695. Thompson találja föl a henger-gátlást. — 1764. Harrison készít chronometer eket tengerészek számára. — 1830. Steinheil készít villanydelejes-órát. — 1877. Mayrhofer készít víznyomású órákat. „ -lámpa, 1. Carcel-lámpa. Önálló-delejtüpár, 1. delej tü. Ön-nyomat, növényekről (Naturselbstdruck), 1853. alkalmazzák Auer és Worrig. OntÖtt-aCÓl, 1740. íhmtzmann találja föl készítés-módját. Összeszorulási együttható, Poncelet és Lesbros határozzák meg. P. Palladium, pallany, 1803. Wollaston födözi föl. Pandynamometer, 1. erőmérő. Papin-fazék, 1. digestor. Paradoxon, aerodynamic. 1. légmoztani tctszképtelenség. Paraffin, 1830. Reichenbach födözi föl. — 1849. Reece állítja elő a turfából. Paránymérö, nonius, 1542. Nunnez P. (másként Nonius) írja le először. — 1631. Vernier P. adja meg majg is használatos alakját. Passzát-szelek, 1735. Hadley adja helyes értelmezésüket. Pálinka, 1300 körül Bachuone Arnold, mások szerint Raymundus Lullus (Lull Ramon, 1235—1315.) készíti először. Párolgás általi hideg, 1755. Mac Cullen észleli a víznél. — 1789. Soussure a Col du Géant-ow tesz érdekes kísérleteket a ritkult