Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 24 — Kesreny, 1. magnesium. Kékeny, 1. cobaltum. Kéksav, eyánköneny, hydrium Cyanid, 1782. födözi föl Scheele K. V. Kémlö-papír és -oldatok lakmusz-, ibolya- és búzavirágból, 1692. Doyle R. tanította használatát. Kénessav, kéndioxid, 1775. Priesley J. Kénsav, előállítása a kénből 1720. óta ismeretes Angliában. — 1746. Dr. Roebuch készíti az első ólomkamrát. — 1755. Bernhardt J. K. előállítja a vasgálicból, — 1774. Chaptal javítja az ólomkamra-rendszert. Kétalakúság, 1. dimorphismus. Kétszálas felfüggesztés, 1832. Gauss alkalmazza a delejnél. Kiömlési elmélet, 1. fény. „ sebesség folyadékoknál, Torricelli állapítja meg. Kisütő, 1. dörzsvillanyosság. Kiterjedés hő által, 1780. Lavoisier és Laplace teszik az első behatóbb kísérleteket szilárd testekkel, — 1802. Gay-Lussac gázokkal, — a folyadékokkal pedig s különösen vízzel és higanynyal: Regnault, Despretz, Kopp, Jolly, és Hirn. Klepsidra, 1. vízóra. Kobalt, 1. cobaltum. „ -kék, 1824. Thenard. Korona-Üveg, crown-üveg, 1330. De Caqueray Phili. Kovany, 1. silicium. Kovasav, 1811. Smithson ismeri föl először. Ködfátyolképek, 1843. Dóbler találja föl. Kőedény, 1770. Wedgewood J. Köneny, hydrogenium, először — ugy látszik, véletlenül — Paracelsus (1493—1541.) állította elő. — 1766. Cavendish íodözte föl tulajdonképen. — 1781. Watt, Lavoisier és Meusnier más úton állítják elő. — 1878. Pictet R. és Cailletet cseppfolyóssá sűrítik. „ -föléleg, 1818. Thenard L. J. födözi föl. „ -kéneg, hydrothiongáz, 1772. Scheele K. V. vizsgálja tüzetesebben. Kőolaj, 1. petroleum. Körülsugárzás, irradiatio, 1604. Keppler ismeri föl; — 1838. Plateau megfejti. Kötélgép, 1780. Vera találja föl. Kötött meleg, 1757. JSlack J. veszi észre először a jég olvadásánál és ő használja is először ezen elnevezést. Központfutó erő nagyságát 1658. Huyghens határozza meg. „ -száritógép. 1836. jön először használatba.