Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881
— 15 — Föld-nagyságá-nak meghatározását először 200. K. e. Eratosthenes (276—196. K. e.) kisérlette meg. — 1837. Besscl számításai adnak pontos adatokat. „ -rengésmutató, seismoskop, seismometer, seismograph, Salsano és Cacciatore (1770—1841.) „ sűrűségét 1775. Maskelyne és Hutton az inga-elhajlásból 4-71293-nek számítják. — 1798. Cavendish H. 5-48-nak. — 1837. Bailly F. hat [évi kutatás eredménye szerint 5'44-nek mondja; — 1851. Reich újra számítja és 5-49-nek találja. — 1878. Poyting J. H. 11 észlelés középeredményeként 5-69-nek állítja. FÖsteny, 1. chromium. Franklin-tábla, 1747. Franklin B. készíti először és tüneményét meg is fejti. — 1762. Wilke készít szétszedhető táblát. Fraunhofer-vonalak, 1802. Wollaston észleli először. — 1814. Fraunhofer J. tüzetesebb figyelemre méltatja és betűkkel jelölni kezdi. Fuchsin, 1. anilin-vörös. G. Gy. Gallium, vegytani uj e'em, 1875. Lecoq de Boisbaudran todözte föl. Galvan-aranyozás, — ezüstözés, — fémbevonások, 1803. Brugnatelli L. készít aranyozott sodronyokat. — 1840. De la Rive a tulajdonképeni föltaláló és megalapító. „ -inductio, electro-, volta-, 1838. Faraday M. födözi föl. — 1848. Dubois Reymond szerkeszti az első inductio-gépet. — 1853. Fizeau készíti a sürítőt (ezt Ruhmkorff fölhasználja szikra indítójánál). Galvanismus, galvánvillanyosság, 1789. Galvani A. az első észlelő és kísérletező ; a tünemény alapoka felöl való véleménye téves. — 1792. Volta S. a villanyindítóerőt az érintkezésből származtatja ; u. ő 1800. állítja össze az ő nevéről nevezett oszlopos galvánláncot, melylyel még u. azon évben Carlisle és Nicholson vizet bontanak és ezzel az electrolysist megalapítják. „ -láncok, — elemek, 1802. Hellwig és Tichavszky őrnagyok és Leyteny kapitány a bécsi tüzériskolai laboratóriumban összeállítják az első horgany-szén elemet. — 1836. Daniell, — 1839. Grove, — 1840. Schmee A., — Buff-Bunsen, — Marié-Davy, — 1843. Grove (gázelem), — 1843. Bunsen, — 1839. Cooper, — 1858. M.eidinger J. H., — 1868. Leclanché készítik a nevökről nevezett galvánelemeket. — 1879. Planté föltalálja a galvanvillanyosság összehalmozását óloméleges ólomlemezeken. „ -másolás, galvanoplastika, 1821. Kastner észleli először. — 1830.