Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1880

— II — hajdankor költői személyesítettek. Már Platónál olvassuk, hogy Homer magyarázói közül sokan ?\Iinerva alatt észt, értelmet véltek rejleni. 1 Cicero a stoicusok ezen eljárásának okát is adja : „ut etiam veterrimi poétae, quihaec ne suspicati quidem sunt, Stoici fuisse videantur." 2 b) Kr. e. mintegy 300 évtől a római birodalom bukásáig, Kr. u. 476-ig tart e korszak, melyben a régi philosophia s újabbkori platonismus folyama egyközüleg folytak még a legenda és költészet patakjával s mindkettőnek czélja volt az emberi lélek vallásos vágyait kielégíteni. Gyűjtötték vidékek szerint a mondákat, rendezték, kiegészítették (alexandriai iskola) és az emiitett három irányban magyarázták. Sőt más népek mondáival össze is vetették. Hogy mennyi badarságot összeírtak századokon át a mythusok értelmezéséről, leginkább jellemzi Cicero kifakadása : „Exposui fere non philosophorum, sed delirantium somnia, nec enim multo absurdiora sunt ea, quae poétarum vocibus fusa, ipsa suavitate nocuerunt : qui et ira inflammatos, et libidine furentes induxerunt deos : feceruntque, ut eorum bella, pugnas, proelia, vulnera videremus; odia praeterea, dissidia, discordias, ortus interitus, querelas, lamentationes, effusas in omni inteinperantia libidines, adulteria, vincula, cum humano genere concubitus, mortalesque ex immortali procreatos. Cum poétarum autem errore coniungere licet portenta magorum, Aegyptiorumque in eodem genere dementiam : tum etiam vulgi opiniones, quae in maxima inconstantia, veritatis ignoratione, versatur." 3 Krisztus utáni korban hitetlenek lettek a görögök és rómaiak, s nem egy erős keresztény elme ostromolta mythusaikat. így Apuleius De asino aureo, Oratio de magia, De daemonio Socratis cz. munkáiban. Továbbá Tertullian, Arnobius, Lactantius és sz. Ágoston De civitate Dei munkájával, mely számos adattal járul az ókori mythusokhoz. c) A keleti és nyugotira vált római birodalom folytonos harczaival, népvándorlásaival nem kedvezett a csendes tudományoknak. Inter arma silent Musae. Kivonatokat készítettek a nagyobb munkákból, vagy a hiányos adatokat több szerzőből kiegészítették s észrevételeiket a könyvek és fasciculusok széleire jegyzék. (Scholion.) Újat hiába keresünk nálok. Kevés commentár maradt reánk, mivel jórészben elvesztek a népvándorlások alatt; de a mik fönnmaradtak is, alig érdemelnek említést. (Justinus kivonatai.) Nyugaton Bocaccio Giovanni (f 1375.) kezdte a mythusokat földolgozni: De geneologia Deorum XV. könyvében. Munkája 1472-ben (Velence) jelent meg. Utána Natalis Comes 1568-ban (Velence) kiadott Mythologiae-vel elsők voltak, kik mint önálló tudományt tárgyalták, s mindketten olyan kéziratokat használtak, melyek ma már elvesztek. Szép mythusgyüjtemények ezek, de inkább szárnypróbálgatások, mint magyarázatok. II. Miután a törökök Konstantinápolyt elfoglalták, a görög tudósok s velők a görög nyelv elsajátítása iránti kedv is nyugotra szorultak, és a classikusokat nyomdák által sokszorosították, indult meg az új áramlat, mely a középkort teremtette. Itt nyílt először alkalmuk a tudósoknak összevetni a héber, perzsa, arabs, latin, 1 Télfy J. f. i. m. 131. 1. 2 Cicero, De nat. Deorum 1. I. c. 15. 3 U. az, 1. I. c. 16.