Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877
2 Ha keresztül-kasul szeljük lépteinkkel hazánk területét, annak alsó és középrészén mintegy s/ 7-ét hegynélküli siknak, rónának találjuk. E hatalmas területet, melyet a tudomány Alföld néven említ, alig néhány jelentéktelen domb, halom egyenetleníti, s hosszában a Duna és a Tisza hasítván, e két folyó völgyéül tekinthető'. Az egész Alföld, mint azt Dr. Szabó J. bebizonyította, sülyedési terület, melynek legmélyebb vonalát a Tisza medre képezi. E sülyedés a Tisza partján már azóta, hogy emberek laknak az Alföldön, néhol 10, sot 20 métert is tesz, mint ezt az áradmányi földrétegek vastagsága és zárványaik mutatják. Ennek a sülyedési területnek, az u. n. magyar alföldi medencének csaknem közepén fekszik Szeged város közel 14 Q mfdet tevő terjedelmes birtokával. Szakadatlan rónavidék az egész, melynek talaján csak itt-ott áll harcban az emberi szorgalom a viszonyok mostohaságával. Humboldt a tengerrel hasonlítja össze a rónát. „A róna, mondja ő, valamint a tenger a végtelenség érzetével és ez érzet által mintegy kibontakozván a térnek érzéki benyomásai közül, valami fensó'bb rendű ihletéssel árasztja el kedélyünket." De mig a rónavidék egyöntetű tenyészete dacára a csendes megnyugvás jelképeül szolgál , addig a tenger a viharok korbácsa alatt a megháborított lélek csataszinheJyét mutatja. A tenger is, valamint a föld szilárd talaja táplálékot rejt méhében; mindegyiknek megvan saját gazdagsága, melyet az ember a maga hasznára kizsákmányolni törekszik. Csakhogy mig a tenger sok veszélylyel bár önkényt kinálja meglevő terményeit, addig a szilárd talajt fáradságos uton kell előkészíteni, hogy belőle életadó táplálékot nyerhessünk. Itt az alkatrészek ismerete játszsza a főszerepet, mely nélkül a kivánt termények létrehozhatása sikertelen. A mezőgazdasági u. n. Mineraltheoria, melyet L i e b i g fektetett szilárd alapra, azt tanítja, hogy a talajnak mindig meg kell adni azt, ami belőle hiányzik, vagy amit belőle elvontunk, hogy bizonyos növényeket sikeresen lehessen tenyészteni, és hogy az olyan anyagokból való készlet, melyek a különböző növények táplálására szükségesek, igen egyenlőtlenül van elosztva a különböző kőzetekben. A talajművelés legcélszerűbb módja ennélfogva némileg a geologiai alkotástól fiigg. A földtani vizsgálat megmondja, minő ásványrészekből van a talaj, s mindegyiket saját nevén nevezi j megmondja a felső réteg vastagságát, megismerteti a talaj alsó részét, s igy a rétegek egész sorát feltárja. Elmondja az egyes rétegek vizgyüjtési és vezetési képességét; megemlíti, minő ásványok fordulnak elő a rétegsorozatban, melyik olvad fel ezekből a vizben, ahonnan a vizek sajátsága származik. Szól a más célra is alkalmas földnemekről, az agyagról, a fövényről stb., valamint ezeknek használhatóságáról. A keverékrészeknek , vagyis a csak erőműi összetétel meghatározása által tudjuk meg, hogy általában véve mennyi finomabb vagy durvább rész, mennyi agyag vagy korhany van egyes földnemben, mig azt, hogy ezek minő elemekből állanak , a vegytani vizsgálatok eredménye mutatja. Jelen sorok csak vázlatosan iparkodnak feltüntetni Szeged város birtokterületének földtani és talajviszonyait, hogy a fiatal nemzedék legalább nagyjából alkothasson képet magának a talajról, amelyen és amelyből él, összehasonlítást tevén a nagy természet szervetlen anyagaival, melyeknek a vázlandó terület alkatrészei csak alig feltűnő részecskéit képezik. Szeged város Csongrád vármegyének délnyugati csúcsában fekszik a Tisza jobb oldalán, ennek egyik jelentékenyen föltűnő kanyarulatánál.
