Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877

8 magunkat feljogosítva kimondani, hogy tanulságos és sok figyelmet érdemel a puszták geologiája. A tudomány férfiai, mondja dr. Szabó J., azon meggyőződésben vannak, hogy minden változást, melynek eredményét az alattunk elterülő föld rétegeiben szemléljük, a jelenben is működő tényezők hatásából ki lehet magyarázni. Eddig legalább sehol se bukkant oly tényezőre a geologus, melynek eredete a most is működő erőkön kivül esnék. Ennek a meggyőződésnek terjedése és szilárdulása bii ja reá a búvárt, hogy a természettel magán a helyszínén szerzett tapasztalatai által minél alaposabban megismerkedjék, mert a jelenben is képződő földrétegek azok, melyek kezünkbe adják a kulcsot, hogy általuk a régen letűnt századok homályos rejtekeibe juthassunk, s itt tanuljuk a törvényeket, melyek szerint bolygónk létezésének ismeretlen ideje óta mindegyre változott s lassankint fejlődött azzá, aminek jelenleg látjuk. Szeged város területén három főréteget lehet megkülönböztetni, t. i. a homok-, a sárgaagyag - és televény réteget. A homok ásványos alkatára nézve az egész vidéken meglehetősen egynemű, és mint réteg alul az özönvizi képlettel kezdődik. A szemcsék benne rendesen finomak, csak a Muskovit tesz némi kivételt, amennyiben néha ezüstfehér pikkelyekben fordul elő. A réteg vastagsága elég nagy, 8 felülete általában véve hullámosnak mondható, olykor egészen felhajlik, mikor is a felső kérget képezi, máskor ellenben agyag vagy fekete föld takarja különböző vastagságban. Kavicsot eddig egyetlen ásás alkalmával sem találtak sem a Tisza vagy a tavak medrében, sem Szeged város egész területén. Vannak e homokrétegben csigák és kagylómaradványok, de melyek a most is élőktől miben sem különböznek (Anodonta, Paludina, Planorbis és néhány Helixfaj). Anyagára e homok ritkán egészen kvarz, hanem keverve van egyéb kvarzvegyiiletekkel, melyek a légnemek hatása következtében könnyen elmállatiak. Ez az oka, hogy az építkezéseknél vakolatra nem használhatók. Csak a Tisza medrében találhatni a város alatt nagyobbszemű homokot. A homok összeállása és a szemcséknek bizonyos kötőanyag által történt egyesítése következtében a város alsórészi területén (Nagy-Istvánban) még homokkő is található. A határunkban előforduló homok- vagy fövénykő természetére nézve a futóhomoktól semmiben sem kölönbözik, mert eredetileg sehol és sohasem képződött kemény homokkő, hanem csak az egymás fölé rakodott ujabb rétegek nyomása, fokozódott hőmérsék, a viz beszivárgása által, mely egyes anyagokat feloldott és ismét lerakott, belső chemiai folyamatok stb. befolyása következtében \ áltak egyes homoklerakodások kemény kőzetekké. Mentül hosszabb ideig vagy mentül erélyesebben hatottak az átalakító okok, annál tetemesebbé vált a különbség az eredeti és a későbbi állapot között. Ebből lehet kimagyarázni a homokkövek keményebb természetét vagy törmelékesebb voltát. Hogy a homokkő határunkban egyes helyeken fövényborítékként jő elő, ez az alluvialis korszakból származó denudatio eredménye. Minthogy a homokföld nagy részben szétmállott kvarzból áll , a nedvességet könnyen magába veszi, de fölülete azt hamar is elbocsátja, tehát gyakori esőket kiván. Gyorsan felmelegszik, a meleg egy részét huzamosan képes visszatartani, a viz nem könnyen lágyítja meg, s igy egészen ragadós tömeggé nem is válik. Szeged város birtokterületének legnagyobb részét homokos talajúnak mondhatjuk, még pedig néhol mészszél, máshol agyaggal van bővebben keverve. A futóhomok szerfeletti laza természeténél fogva a szelek játékául szolgál, ez okból megkötése több helyen befásítás által eszközöltetik. Hogy valamely talaj homokosnak