Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1875
18 6. Bármennyire anatomisáljuk is a testet, a léleknek nyomát sem találjuk. Még képzelni sem tudjuk magunknak, hogy a lélek a testnek melyik részében székelhetne. A psychologusok csak következtetnek valamire, mit léleknek neveznek, de azt fölmutatni nem tudják.*— Felelet. A materialismus tehát azt kivánja, hogy a psychologusok neki láthatóvá tegyék a lelket. Nem veszi észre, hogy, ha ez lehetséges lenne, éppen neki volna igaza; mert akkor a lélek már nem volna többé anyagtalan lény, hanem a testnek csak egy része. De vájjon a materialismus mindent képes-e fölmutatni és szemmel láthatóvá tenni, amit állít? Melyik materialista látott már atomokat vagy tömecserőket ? Egyik sem. Csak képzelni tudják az r atomokat, a testeket pedig az atomokból összetéve gondolj á k.** És mégis úgy szerepeltetik az atomokat mint kétségbevonhatlan létalapokat. S ha kérdjük, mi nyújt nekik bizonyosságot az atomok létéről, bizonyára csak az lehet a válasz, hogy az okozatból az okra való következtetés ; amennyiben az atomerő hatása az okozat, az erővel fölruházott atom pedig az ok. De nem ugyanezt teszik-e a psychologusok is, midőn az öntudatban nyilatkozó tevékenységből a lélek létére és természetére következtetnek? Vagy talán a spiritualismusnak már nem áll jogában ezt tenni ? Az már csak minden logika ellen volna, ha az okozatból az okra való következtetést az egyik esetben jogosnak ismernők el, a másikban ellenben mint nem jogost elvetnők. Ezek után térjünk most át az emberi lélek egységére. 4- §• Az emberben háromféle élettevékenységet különböztetünk meg: vegetativ élettevékenységet, mely egyedül a szerves test föntartására szorítkozik ; sensitiv élettevékenységet, melynek körébe az érzés és önkényes mozgás tartozik; s végre intellectiv élettevékenységet, mely a gondolás és akarásban nyilvánul. Midőn e három élettevékenységgel szemben a lélek egységét hangoztatjuk, ez alatt azt akarjuk érteni, hogy az emberrencontre aujourd'hui un seul individu, pourvu de quelques conaissances en physiologie, qui se persuade que l'esprit se pése au poids du cerveau, se mesure sur la grosseur de la téte, sur la développement comparatif des diverses parties de l'eneéphale, que les innombrables aptitudes ou dispositions intellectuelles , morales et affectives se dessinent en ronde-bosse ä la surface du cráne. — Sanseverino, Phil. Chr. Anthr. — „Ilii, inquit Aquinas, in quibus virtus imaginativa et cogitativa et memorativa est melius disposita, sunt melius dispositi ad intelligendum." Quare in iuventute saepe auctior est intelligentiae vis, quam in senectute, siquidem instrumenta corporis in illo statu validiora sunt, ac proinde perfectiores sunt facultates illae sensitivae. Exinde etiam perspicitur, quomodo organorum perturbatio exercitium intellectus perturbet. „Debilitatur intellectus ex laesione alicuius organi corporalis indirecte, in quantum ad eius operationem requiritur operatio sensus habentis orgánum." Ob eandem rationem a causis, quae in corpus agunt, intelligentiae evolutio pendere dicenda est. — Sum. III. qu. 15. a 4: Cum anima sit forma corporis, consequens est, quod unum sit esse animae et corporis, et ideo, corpore perturbato per aliquam corpoream passionem, necesse est, quod anima perturbatur per accidens, scilicet quantum ad esse, quod habet in corpore. * Yirchow, Ges. Abhandl. — So lange nicht eine besondere Seelensubstanz gefunden, und deren Wirkungen auf physikalische Masze zurückgeführt seien, habe die Annahme einer materiellen Seele keinen wissenschaftlichen "Werth. — Yogt, Köhlerglaube u. "Wissenschaft : Man zeige uns die Seele, man überzeuge die Sinne von ihrer Existenz, man mache, dass man sie sehen, riechen, hören, schmecken, fühlen kann. ** Büchner, Kraft u. Stoff: Ein Atom nennen wir einen kleinsten Stofftheil, den wir uns als nicht mohr theilbar oder doch als nicht mehr theilend vorstellen, und denken uns allen Stoif aus solchen Atomen zusammengesetzt. — Yirchow, Gesamm. Abhandl.: Man setzt für die allgemeine Anziehung der Materie, die wir nicht weiter zu erklären vermögen, die Anziehungskraft oder Gravitationskraft ein, ohne dass es jedoch möglich ist zusagen, was sie eigentlich wirkt.
