Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1873

8 hősnő szobaleányai, a főalakok ez árnyai, kissé nehézkes műalkatra mutatnak, mitől Lessing későbbi drámái már mentek. Magában a szerkezetben is vannak hibák, a véletlen ugyanis nagy szerepet játszik benne Mellefontnak okadatolatlan vigyázatlansága által; végre a siránkozó érzékeny hang különösnek tetszik előttünk az erőteljes józan szerzőnél; ez azonban onnan magyarázható, hogy az érzékenykedés a kor elve volt. De ha e darab jelenleg vontatottnak tűnik fel előttünk, és más tekintetben sem tudunk vele kibékülni azon időben, melyben Íratott, korszakot alkotott. Elvi jelentése igen nagy volt; mert egy csapással szétzúzta a renaissance varázsát, és egy egészen új drámai költészetnek nyitott utat, mi a kortársak méltó elismerését és bámulatát igazolja. Ezek most láttak először drámát, a valóság és mindennapi élet teréről, mely egyéni és finom emberismeretet tanúsító jellemeket hozott a színpadra, s melyben az erény és bűn saját, jellemző és határozott hangon beszélt. Legbámulatosabb benne Marvood jelleme, ez oly nagyszerű alak a maga nemében, minőt csak kevesen képesek feltüntetni. Habár e darabban a tárgyat és személyeket idegen nemzettől kölcsönözte is, maga a felfogás egészen nemzeti vala. Ugyanez áll Lessing egy ujabb „Philotas" című drámájáról, melynek megírására Kleist barátjának ,,Senecaja" bírta. E műben a hazáért való önfeláldozás oly módon adatik elő, hogy abban a német szellem alapvonása, a rajongás teljesen felismerhető; mit a practices Bodmer ki is gúnyolt. Ez az egyetlen mű, melvben Lessing jellemétől annyira idegen húrt pendít meg; de midőn a hidegen fontoló és gúnyoros szerző, ily forró érzelmekkel telt művét olvassuk, nem szabad ügyelmen kívül hagynunk, a IL Erigyes szerencsés háborúi által új tápot nyert hazaszeretetet és azon rajongást, melylvel a német protestánsok, protestáns királyuk iránt viseltetének. Lessingnek gyakorlati célja is volt e drámával; be akarta ugyanis bizonyítani, hogy a drámai cselekvés szorítkozhatik a legszükségesebbre, s használhatja a legegyszerűbb nyelvezetet, ellentétben a francia színművek virágos irályával. Alig található dráma, melyben az esemény oly igen egyszerű, mint épen ebben. A csatában elfogott Philotas öngyilkossá lesz, nehogy atyja kicserélje őt az ellenséges királynak szintén elfogott fiáért, és ez által kénytelen legyen lemondani azon előnyökről, melyekben részesülhetne, ha ő maga is, t. i. Philotas nem lenne fogoly. — íme az egész cselekvény. A kivitel is igen sikerült; jóllehet az egésznek lyrai jelleme van, miért alakilag többi drámáinál hátrább áll; mégis a jellemekhez illő nyelvezet által jobb drámái mellett méltó helyet foglal el. Foglalkozott Lessing a Faust-mondával is, melyet drámává akart átalakítani; s a fennmaradt töredékekből ítélve sajnálnunk kell, hogy azt be nem fejezte. Irt egv másik „Faustot" is, melyet nem fektetett túlvilági alapokra, hanem abban egy ördögi gonoszságu egyén volt, a csábító, ki egy becsületes jámbor embert a szenvedélyek és bűnök posványába döntött. E dráma kézirata olaszországi útjában elveszett; a töredék az előbbiből való. A szép siker, mi eddigi működését koronázta, buzdította őt nagy terve kivitelében. Az eszméről: önálló nemzeti drámát alkotni, koránt sem mondott le, hanem buzgalmának egész hevével karolta fel azt; nem fordult a régi drámához, hogy abba új életet öntsön; nem akart többé a régi nyomokon haladni, hanem a közvetlen jelenből merített és oly tárgyat választott, mely mindenkit érdekelt.