Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854

* dt Ezen szenved azután hajótörést némely tanári testület működése; különféleségek jőnek nap­fényre, melyek csaknem megfoghatlanoknak látszanak. Mik különösen a tanulók előmenetelének meg­birálásánál tűnnek ki. * * * A tanár Ítéletének majd visszaidézőnek, majd határozottnak kell lenni, az az: vagy az egyes ítélet állíttatik fel s belőle az egyetemes hozatik létre; vagy — és ez a tanári életben leggyakoribb eset s egyszersmind a legnehezebb — felállíttatik az egyetemes s belőle az egyesek hozandók le­Egyébiránt szabály ez: ha helyes az egyetemes ítélet, helyesek az egyesek is. S ez áll megfor­dítva is. Különben az utolsó eset — az egyetemes az egyesekből összeállítva megtörténik p. ha a tanár, kitől a természet a helyes tapintatot megtagadá, a tanulók felett hozandó Ítéleteiben majd egyik majd másik túlságba hajt, és ha ekkor a túl megrovott tanuló alkalmai talál, félelmében kifogásokban p. hazudozások és egyéb üres mentegetésekben keres menhelyet Mikép ítél p. az ilyetén tanár? „E gyermek hazug, csaló, porcikája sem jó l c e a helyett hogy mondaná: „nem eléggé igazságsze­rető , kevesbbé nyilt" stb.; és mi történik? a szülék elkeserednek s a gyermek nem javul. Egy ilyetén tanár Ítélete hiányos. ,, Nehéz valamit jósolni if jakról (gyermekről még nehezebb); mert kora bizonytalan , cél nélküli. sok változásnak lévén kitéve, mindenfelé hány at ik, i c (^Dif­ficile est aliquid de jiivenibus divinare ; est em'm aetas incerta sine scopo, multis mutatio­nibin ofjnoria, alias , aliorsnm agitnr). *) — ,,Ehez tehát igen figyelmes és ügyes észre­vevő szellem kívántatik, me'y a gyermek vagy ifja kisebb hajlamaiba is behízelegje magát azok tehetségeit megkísérteni, és magának még kihágásaiból is hasznot hajtani, hogy azokkal született ösztönük alapjára betekinthessen**) A túlzás mint mindenben úgy az ítéletben is minden esetre árt. A túlságos dicséret tévútra vezeti a tanulót; s helyeztessék föleb­bi osztályba, hol szűkebben mérik a dicséretet, ekkor a szülék előtt megfoghatlanná lesz, mi történt az elébb annyira dicsért fiúval. A túlságos megróvás pedig azzá teszi a tanulót, a mint az itélet fölötte kimondatott; elveszti önmaga iránt a bizodalmat és elkeseredik. * Ártalmas az itélet akkor is . ha a tanuló külkörülmények szerint vettetik mérlegbe. Ez a leg­nagyobb körültekintést a leggyakorlottabb ítéletet igényli. Legközelebb áll, a tanulónak külső viselete, s ha ennek öszletéből kell következtetést húzni a belsőre; hogy ekkor nem egy következtetés hiá­nyos — tagadja valaki. Hányszor einem mondják egy vagy másról: e gyermekből soha haszon­vehető ernber nem leszen; míg a másikról: ebből derék, ügyes ember leszen, — és a tapasztalás igen sokszor ellenkezőt tanusitott és tanúsít. * * * Igaz, megkell vallani — épen minthogy ítéletről szólunk — hogy még megközelíthető hatá­rozottsággal is alig mondhatni meg , mikép kelljen tanárnak itt eljárni; minden esetre igen szoros ellenőrködés szükségeltetik az osztálytanár részéről, különösen, hol egy osztályban több tanár mű­ködik. Egy egyén megbirálása, csaknem egyedül a behozáson — inductio — nyugszik; megvigyáz­tatnak a jelenetek s megtétetik a következtetés a törvények és okok nyomain. Mennél gondosab­ban megvigyázza tanár a tanuló viseletét, annál biztosabb leszen következtetése is, ha az össze­*) Theophrastus. **) Pitroff I. Th. 5. 59. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents