Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1851

6 (1673), budai (1687), az academiával, körmöci (1649), kőszegi (1684) Gymnasiumokat hozom fel tanúkul, hogy lássuk, niikép állhattak a középtanodák számokra nézve.*) Hogy Szeged ez időben nem volt azon szerencsés városok sorában, melyek a tudományos miveltség eszközeinek örvendhettek: a háborús idők nyomasztó súlyai okozák. — Óhajtanék etárgyban, különösen méltányosság tekintetéből, a szegedi közönséget érdeklőleg, terjedelmesebb lenni, ha az kissé túlságosb hosszadalma miatt unalmat nem szerzendne. Megkímélem tehát s nem vezetem vissza egészben az olvasót a legelső időkre; csupán azon indokokat sorolom elé rövid egyszerűséggel, melyek eléggé meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy a súlyos idők elegendők lehettek a tanintézetek nélkülözésére, melyek által az ész világa földerittethetett volna. A folytonos harcok és háborúk valának annak legtekinlélyesb okai. — Legelső csapás érte e derék várost a tatárok iszonyú dúlásai által XIII. században IV. Béla király alatt. Azok elvonultával a vidéken tartózkodott csehországi fekete seregnek ragadozásai s pusztító kártékonyságai II. Ulászló király idejében XV. században. Ezt követte, mintegy huszonhárom évvel későbben az úgynevezett paraszt zendülés XVI. század elején. Mely alkalommal a felzendült pórok Szeged városát tűzék ki martalékul; de a bátorszivü szegedieknek erős ellentállása őket pusztító szándokuktól visszaijeszté. Ezután tizennégy évvel a töröktől kelle csapást szenvedniek, kik városuk megtarthatásaért számosan áldozákfel életöket: azonban a nagyobb erőnek engedniek kellvén, a város a török jármába esett. A derék Szeged hős lakosai ekkor sem njugvának, hogy a pogány igája alól kiszabaduljanak; Tóth Mihály akkori városbíró, különben igen vagyonos férfiú azon ürügy alatt, mintha Debrecenben szándékoznék állandó lakást választani , hogy Szegednek visszakerítését megkísérthesse, oda költözött. Itt kevés idő múlva Ivasztald nevü császári főtisztnek kéré segítségét, a város visszafoglalására vezérül önkint ajánlkozván. A segély megadatott; de a török megsejdítvén a kitűzött terv czélzatát, Budáról hasonlag segélyt kér a basától és nyer. Ez által Tóth Mihály terve uieghiusult, mivel a sokkal nagyobb török had által a császári sereg megveretett, maga Tóth M. is csak ezer veszély közt mentheté meg életét, a Tiszán buszadmagával úszás által szerencsésen menekülhetvén: a többi részint leöletett, részint fogolykint Konstantinápolyba hurcoltatott.**) XVI. századtól fogva XVII. század harmadik negyedén túl (1686) bírta a török hazánkat; mely idő alatt majd a törökök, majd magok a keresztények által sanyargattatok Szeged is. A lakosok szánva hazájok szomorú sorsát, a pogány ellenségen sokszor jelentékeny győzedelmeket víttak ki. 1686-ban Szeged városa a török járom alól kiszabadult. Az elszélyedt lakosok tűzhelyeikre visszatérőnek. Kifáradván a pusztító háborúk dúlásailól, már csak a csendes béke után sovárogtak. Azonban alig kezdék élvezni a béke üdvös áldásait, ismét Rákóczy hadai által zaklattatlak. Dúlások és rablásoknak leve újólag Szeged városa színhelye. 1705-ben három egész hétig nyögtek ostromaik alatt. Miket dicséretes kilüréssel szenvedtek, s ha bár a külvárosok elestek is, de a vér és Palánk a Császár birtokában maradtak. \ császári katonák iránt ez idő alatt *) Az egyházi rend érdeme Magy. orsz. történetében 378. lap. Váíyi A. Magy. orsz. leírása III. k. 335. L