Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1851

4 Mult tanévben bevezetőleg, felsőbb Rendelet folytán, előadni szerencsém volt akkori működésünket a megkezdett új tanrendszer nyomán, mind a tantárgyakat különösen, mind a fegyelmet illetőleg. Jelen évre nagy gymnasiumunk történeti vázlatát tüzém ki értekezésem tárgyául, részint hogy a t. c. közönség azzal, habár felületesen is, megismerkedhessék, részint hogy láthassa az akkori körülményeket, a mostaniakkal egybevetöleg a roppant különbséget minden tekintetben. Hogy ezt méltán tárgyalhassam, a legelső érdekes korra vezetem vissza tudnivágyó figyelmét. Hazánkban a közoktatás a kereszténység kíséretében látogatta meg nemzetünket. A hány egyház, fara és klastrom keletkezett, ugyanannyi tanoda is léptetett életbe. Sz. István törvénye szerint minden tiz falunak kelle egy templomot építeni, a püspöknek azt pappal és könyvekkel ellátni *), hogy ez a nagyoknak az evangeliomot, kisdedeknek pedig a hit elemeit értelmezze, arra őket oktassa. Kiterjedett az akkori fejedelmek atyáskodó gondossága a tudományos iskolákra is. Már az említettem első fejedelem az általa alapított főbb tanodákat a külföldi intézetek mintája szerint fzerveztette, Van már ez első időkben nyoma az úgy nevezett közép (Gymnasium) és felső (Lyceum) iskoláknak. Van nyoma az egyetemnek (Universitas). És ez ösvényen haladtak tanügyre nézve a vegyes házakból származott fejedelmek alatt is jeles eldődeink. De ki győzne mindent, a tanügyhöz tartozót, fölemlíteni? a szegedi tudományos iskolák keletkezte lévén tüzetes célja történeti vázlatomnak. Hogy tehát attól messze ne távozzunk, szükséges ahoz mindinkább közelednünk. Azonban, úgy vagyok meggyőződve, bogy nem teendek érdektelen dolgot, ha már e térre lépnünk okvetlenül kelle, ha az árpádok korából az első közép és felső iskolák s az egyetem neveivel megismerkedünk, hogy lássuk, miként a csekély magból idővel óriási tölgyek, a csekély kezdetből nagyszerű dolgok lehetnek. A középtanodák közt első helyet foglal a székes-fehérvári. Ez vala t. c, közönség a legelső középtanoda (Gymnasium), mely létét egyenesen Sz. Istvánnak köszöné. Második volt a győri, harmadik a minket közelebbről érdeklett szomszéd csanádi, melyet sz. Gellérd püspök XI. században alapított. Ennek első mestere Valter, második Henrik nevü német, de magyarul is beszélő férfiak voltak. Van még, de igen vékony nyoma a budai és tapolcai (Miskolc mellett) középtanodáknak**) is. Többről a krónika hallgat. De e sötét században elég lehetett ez is, hogy a mivelődés csirája, mely a kereszténység behozatalával ültettetett el, üdvös hatással tény észszék. Mihez kitartó buzgalommal járultak az akkori szerzetek, a sz. benedekiek, és XIII-dik században a dömés és pálos rendiek. Felsőbb iskola Sz.-Márton- és Esztergomban; egyetem Veszprimbcn volt. A középkor második időszakában, XIV. században, midőn t. i. az árpád nemzetsége után vegyes házakból származott fejedelmek uralkodtak, a hány klastrom, káptalan és püspöki egyház volt, épannyi monostori, káptalani és püspöki iskola létezett; Pécsett pedig minden kiváltsággal felruházott egyetem virágzott.***) Mennyire becsültettek már ez időben a tudományok, mutatja Toldy F. m. nemz. írod. története I. k. 43 lap. **) Toldy F in. nemz. irodai, története I k. 55. lap. «»#) Nagy Lajos alapitolta.