Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához

SZVÁK GYULA mitizmusán azonban soha nem tudott úrrá lenni vagy csak már nagyon a korszak végén, az Auschwitzról szerzett értesülései után.125 125 „1943 végén vagy 1944-ben tőle hallottam először, hogy egy Auschwitz nevű város mellett embere­ket fojtanak meg gázzal s égetnek el.” - Rónai Mihály András: Feljegyzés a homályból. In: Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1984. 116. 126 „Rátz fekete ingében és an tan tszíj jával inkább mulatságos, mint jelentős figurája volt a politikai életnek.” - A katonai igazolóbizottság kutatja mit csinált Mauthausenben Rátz Kálmán nyilas képvi­selő. Világosság, 1945. november 24. 2. 127 A Debreceni Egyetem addigi munkássága elismeréseként, szóbeli doktori szigorlatot engedélyez­ve ítélte neki a címet a benyújtott cikkei, valamint a csehszlovák légióról és az Afrikáról írt könyvek alapján. - Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Dékáni Hivatal. Jegyzőkönyv a m. kit. Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 1936. évi nov. 5-én és dec. 7-én tartott ülé­séről, 11-13., ill. 7. 128 Mester Miklós még intrikusnak is mondja a következő eset miatt: „megemlített egy pikáns esetet, hogy Esztergályos János Peyer szociáldemokrata képviselőtársa Miskolcon a nyílt utcán megpofozta Peyert, mert Peyer az ő menyasszonya körül legyeskedett. Később jöttem rá, hogy Rátz Kálmán be­ugratott. Én ugyanis ezeket az adatokat felháborodással ismertettem a Parlament nyilvánossága előtt.” — Mester M.: Arcképek i. m. 132. Ám a közlés értékét csökkenti, hogy Mester több pontatlan infor­mációt is közöl Rátzról. Egyébként a Rátz-cal kapcsolatos megnyilatkozások, lett légyen azok vissza­emlékezések vagy érintőleges (irodalom)történészi közlések, hemzsegnek a hibáktól, félreértésektől, amelyek aztán tovább öröklődtek a szakirodalomban is. 129 József Attila egyik sógora szerint Rátz „tagadhatatlanul jó irányban” gyakorolt „mély benyomást” a költőre. - Bányai László: Négyszemközt József Attilával. [Bp.] 1943. 169. 130 Szalai Pál: Végkifejlet előtt. A magyar közvélemény alakulása a sajtó és a parlamenti naplók tükré­ben, 1943-44. Valóság 33. (1990) 10. sz. 63-64., 74. 131 DomokosJ.: Innen és túl i. m. 183. 132 Az utóbbi néhány évben ismét érdeklődés mutatkozott személye iránt. Lisá Máthé A.: Hetvenkedő katona i. m.; Vass Krisztián: Rátz Kálmán, aki József Attilát inspirálta I-II. Havi Magyar Fórum 25. (2017) 7. sz. 17-18.; 8. sz. 42-43. Ezek ismeretterjesztő jellegű értekezések. Életének „ruszista” fordulata egyfajta „jutalomjátékként” is felfogható, de va­lójában kényszerpálya, hiszen se értelmiségi, se írástudó, se elméleti ember nem volt, ennek ellenére utolsó húsz évében az igét hirdette. Ettől persze még lehe­tett politikus, és ő bele is élte magát a szerepébe. A harmincas évek közepére lett „valaki” Gömbös Gyulának és „kommunista strómanjainak” köszönhetően. Jellemző azonban, hogy igazolási eljárásában az őt igazoló Rassay Károly épp a komolyan-vehetetlenségével mentegette.126 Ami pedig tudományos és hírlapírói „munkásságát” illeti, végül is egy szélhámos volt, aki a doktori címét is mások írá­sainak köszönhette.127 Hazug, köpönyegforgató, manipulativ, indolens karrieris ­ta128 - mondhatnánk, ha nem intene óvatosságra József Attila barátsága,129 Szalai Pál magas értékelése130 vagy az egykori főügyész empatikus véleménye: „A fel­szabadulás után a megérdemeltnél mostohább sors várt rá.”131 Ha nincs József Attila, talán senki nem törődne ma már vele.132 így viszont rosszízű történet, és örök feszengés a vele való foglalkozás. Kényelmetlen a költő miatt, kényelmet­len a jobb sorsra érdemes illegális kommunisták asszisztálása miatt, kényelmetlen a ruszofiliája miatt. Nyilas ruszofil? Oximorongyanús megállapításnak tűnik, de 720

Next

/
Thumbnails
Contents