Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához

RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ valójában volt. Ez esetben a tény az, hogy részt vett ugyan egy előzetes megbeszé­lésen, ahol felmerült a fegyverszüneti küldöttségben való tagsága, de azt beteg­ségre hivatkozva lemondta.108 Mester Miklós azt állítja, hogy ő ajánlotta Rátzot Ambrózy kormányzói kabinetfőnök figyelmébe mint oroszügyekben jártas em­bert, ám aligha hihető, hogy Horthynak e tekintetben az ő ajánlólevelére lett vol­na szüksége. Bizalmi viszonyát a legfelsőbb körökkel ugyanakkor már a felkérés is elégségesen bizonyítja. 108 Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája. 1. rész. Az 1944. október 11-i előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadása. Századok 108. (1974) 853. 109 Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944-1945. Századok 154. (2020) 300. 110 Mester M.: Arcképek, i. m. 136. 111 Domokos József: Innen és túl az Operencián. Bp. 1977. 182. 112 PIM Kt. V.3482/86. Rátz Kálmán levele Szántó Juditnak. Budapest, 1945. márc. 8. 113 „Meskó németellenes volt.” - Meskó, a politikai pojáca a népbíróság előtt. Népszava, 1945. május 16. 3. Ha ragaszkodunk a levelében foglaltakhoz, akkor már eleve kizárhatjuk azt a szóbeszédet is, hogy zsidómentő akciókban vett volna részt, hiszen előadása szerint ő végig egy volt párttársa által elbújtatva húzta meg magát a nyilas uralom alatt. Ám, ha valamilyen módon adott is volna nyilas karszalagokat és egyenru­hát a haluc ellenállásnak,109 azt akkor sem lenne szerencsés általában „zsidómen­tési tevékenységnek” nevezni. Éppen Rátz nem győzte volna ezt eléggé dokumen­tálni és hangoztatni, és nem panaszkodott volna Mester Miklósnak 1945-ben, hogy „bár neki lennének olyan írásai a kezében, mint nekem”.110 Rátz Kálmán szerencsésen túlélte a vészkorszakot, de nem jöttek be a számítá­sai. A fentebb említett Domokos József mesélte el a következő jelenetet: „A drót­kerítésnél Rátz Kálmánba ütköztem. Széttárt karokkal, hangos üdvrivalgással fogadott. Akkor láttuk egymást utoljára, amikor március 19-én a főkapitányság 200-asában külön-külön zárkába kerültünk. Az ölelésben is megnyilvánult nagy szeretet nem találta magyarázatát régi barátságban — annál nagyobb volt az ölelés okozta örömöm, mert abban a jó szimatú Rátz Kálmán hitét éreztem ki a közeli kommunista győzelemben. — Aztán vigyázzatok Domokosra, szükségünk lesz rá — kiáltotta át a drótkerítésen németül.”111 Szántó Juditnak a háború után írt levelében arról adott hírt, hogy teljesen kibombázták, kirabolták, de ideiglenesen van egy rendesebb szobája, és bízik ab­ban, hogy „lesz itt élet és munka”.112 Kutatásaim során nem találtam nyomát annak, hogy állandó munkát, netán hivatalt kapott volna. (Rendszeresen járt ugyanakkor tanúként a háborús bűnösök tárgyalásaira, ahol Meskót kivéve egyik vádlottat sem kímélte.113 ) 717

Next

/
Thumbnails
Contents