Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ visszautalt arra az 1942 őszén megtartott beszédére, amelyben felvetette a keleti hadszíntéren küzdő magyar csapatok visszavonásának kérdését, azt, hogy ő már jóval Sztálingrád előtt sejtette az „elviselhetetlen nehézségeket”. Beszédét ezen a ponton és később is szélsőjobboldali bekiabálások zavarták meg, sőt az elnök is óvatosságra intette. Felszólalásában Rátz immár a zsidókérdésben is radikálisan más hangot ütött meg a zsidótörvények leépítésére és a honvédelmi törvény átalakítására buzdítva a miniszterelnököt. Végezetül foglalkozott a jövőbeni - a háború utáni — kilátásokkal is: „A világhatalmak mérkőzésében a kis országoknak és népeknek igen óvatos és feltétlenül reális, öncélú politikát kell csinálniok s lehetőleg csak saját közvetlen érdekeik védelmére szorítkozniuk [...]. Ezt kellett volna tenni a magyar politika vezetőinek is az utóbbi években [...]. Minél sürgősebben ki kellene vonni Magyarországot abból az exponáltságból, amelybe egyes vezetőink belevették nem körültekintően, nem esélyesen s nem gondolva a bekövetkezhető események fordulataira.”97 97 KN 1939-1944, XIX. 356. ülés, 1943. dec. 16. 170-172. 98 Két nagy, név nélküli cikk védte meg pl. a főszerkesztőt. Az egyik a „liberális”, a másik a szélsőjobbról jövő kritika ellen. - Milyen érzés, ha valaki saját „tollhegyével” szúrja meg magát? A Holnap, 1944. január 11. 1-2.; Válasz az „Egyedül vagyunkénak. A Holnap, 1943. december 21.1. 99 Pl. Leil-Davidovics Bronsteintől a „bolygó zsidó” haláláig. A Holnap, 1940. augusztus 27. 1. (aláírás nélkül) 100 József Attila újratemetésére: „És sírja mellett álljunk, azok, akik megértették, szerették őt és költészetét és emlékét soha el nem múló baráti szeretettel és az eszmei együttérzés tudatával őrzik.” - József Attila. A Holnap, 1942. április 28. 1-2. Más kérdés, hogy sokan, pl. Radnóti Miklós, ezt provokációnak tartották. - Radnóti Miklós: Napló. Bp. 1989. 207-208. 101 Bibó István: Levél Erdei Ferenchez. In: Zsidókérdés — Bibó István munkái 8. Bp. 2012. 17. Ez józan, világos beszéd volt. A nyilas megmondóemberként, majd a közpolitikától hátrább lépve, „csendben” töltött évek után Rátz jól érzékelhetően már a jövőre igyekezett (újra)pozícionálni magát, hiszen egyúttal egy szocialista rendszer eljöveteléről és a kapitalizmus bukásáról is beszélt felszólalásaiban. Feltehetően ezért vállalta fel az Oroszország története című könyvet és az azzal járó gyűrődéseket is. A még 1938-ban indított Holnap (majd 1939. szeptember 21-től A Holnap) című „tudományos” folyóiratát, ahogy 1938 végén és 1939-ben a nyilasok, úgy most az (újra)képzelt/elkerülhetetlen jövő szolgálatába állította.98 A Holnap működése külön fejezetet érdemelne. Kétségtelen, hogy morális-intellektuális mélységeket,99 sőt néhol emelkedettséget100 is felfedezhetünk a közölt cikkeiben. Bibó István a lapot kezdetben még „felvágottnak”101 tartotta, később azonban már ez a meghatározás is túl hízelgő lett volna rá. Ruszisztikai szempontból nézve azonban szinte zavarba ejtő volt a lap működése: gyakorlatilag ruszista-kremlinológiai mellékletként funkcionált a Rátz nevével jegyzett könyvek mértéktartó, tárgyilagos, jól tájékozott, mondhatni ruszofil vonalvezetésével. Az álnevek dzsungelében nehezen meghatározható, hogy kik és hányán vettek 715
