Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
SZVÁK GYULA a harmadik zsidótörvény, a zsidók jogfosztása, a második bécsi döntéssel pedig az újabb területi revízió — és a nyilas szavazókat elnyelte a kormánypárt. Innentől valójában szükség sem volt már a nyilasokra, és megkezdődött a párt szétesése, amely korifeusainak menekülése miatt könnyen ment, a párt magukra hagyott tagjai pedig könnyen alkalmazkodtak a kínálkozó új lehetőségekhez. Állítólag Keresztes-Fischer belügyminiszternek és Sombor-Schweinitzer főrendőrnek is megvolt a maga finanszírozta nyilas ellenpártocskája. Nincs egyértelmű bizonyíték, utalás azonban van arra, hogy az egyik ilyen politikai alakulat élére Rátz őrnagy állt.79 Ezt támasztaná alá a rendőrségi besúgó, szélhámos, a későbbi Rajk-per hamis tanúja, Stolte István, 80 akinek a szavait azonban semmiképp sem lehet perdöntőnek tartani.81 79 Vö. „A háború alatt, inkább a végefelé, amikor nácipártok alakultak (és ezt már csak hallomás alapján állíthatom) Keresztes-Fischer belügyminiszternek volt egy nácipártja, amit ő pénzelt és Sombor-Schweinitzer rendőrfőnöknek is volt egy ezek azt igyekeztek megakadályozni, hogy egyetlen hungarista, németbarát nácipárt alakuljon és az egyik ilyen kis nácipártot vezette a Rátz Kálmán - azt a pártocskát, amelyet a Keresztes-Fischer pénzelt.” - Gömöri György: Beszélgetés Szász Bélával. Új Látóhatár 32. (1981) 414-415. 80 „Talán 1939 végén vagy 1940 elején hívatott, mégpedig egy meglehetősen furcsa ügyben. Arra kért, tegyek meg mindent, hogy a Szálasival éppen összekülönbözött Rátz Kálmán képviselőt és híveit leválaszthassuk a nyilas pártról. A feladatot vállaltam, és sikerrel végre is hajtottam. Rátz a továbbiakban Sombor utasításait hajtotta végre.” - Nagy Csaba: A pénzre szükségem volt. Beszélgetés Stolte István nal. Respublika 1. (1994) 4. sz. 52. 81 Kiváló jellemzését adja Hajdú Tibor: Júdás mindig velünk van. Két különös karakter: Stolte István és Cseresnyés Sándor. Valóság 35. (1994) 4. sz. 53-58. 82 Paksa Rudolf. Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Bp. 2013. 331. 83 A korabeli Népszava ezt így látta: „Nos, ez az új Rátz Kálmán-féle párt - a hírek szerint - szocialista, sőt »független magyar szocialista párt«-nak hirdeti és nevezi majd magát. Szocialistáknak és ugyanakkor antimarxisráknak vallják magukat. Szocialistáknak azért, mert ez mostanában olyan kelendős divat, amelyről Rátz Kálmánék semmiképpen sem akarnak lemondani. És mindezek után, hogy szocialisták és egyben antimarxisták akarnak lenni, természetesen megmaradnak nyilaspártnak is.” - Ugyanaz - zöldben. Népszava, 1940. január 11.3. 84 KN 1939-1944, VIII. 162. ülés, 1940. nov. 28. 983. Egy azonban biztos: Rátz még 1940 elején kilépett a Nyilaskeresztes Pártból,82 és egy új nyilas formációt alakított. Önmeghatározása szerint ez egy marxizmus nélküli és természetesen nemzeti alapon nyugvó szocialista párt volt.83 Nem tudni pontosan, hogy Rátz mikor jött rá arra, hogy mégsem ez lesz a jó politikai irányvonal. 1940-ben még publikálta a Magyarság és zsidóság című brosúrát a Nyilaskeresztes Füzetekben (érdekes lenne tudni, hogy ezt vajon ki írta meg a nevében), de ez év novemberében már az ellen tiltakozott, hogy Gömbös Gyula elképzeléseit „nemzeti szocialistáknak” nevezzék.84 Az is bizonyos, hogy 1940-ben még nem vállalt különösebb kockázatot, amikor a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok bővítését pártolta: „A múltban tehát nálunk az egyébként érthető érzelmipolitika meggátolta a reálisérdekek érvényesülését. Nem így 712
