Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához

SZVÁK GYULA

fent nem állhat”.35

A Társadalmi Szemlében Magyar Kálmán álnéven publikált egy igen képzavaros, roppant egyszerű, ám „virtigli marxista” cikket.36

35 Uö: A bolsevizmus győzelmének 15-ik évfordulójára. Magyar Katonai Szemle 2. (1932) 12. sz. 57.

36 Vö. „A világ burzsoáziája azt reméli, hogy mérgesgázokkal elöntött hullamezők árán tarthatja fenn megrendült osztályuralmát.” - Magyar Kálmán: A gázháború veszedelmei a dolgozó tömegekre. Társadalmi Szemle (1932) 261.

37 A Népszava 90 cikkről tudósított. - Harsogó derültség az új zöldinges körül. Népszava, 1938. december 15. 2. Alap által idézett képviselőházi ülésen azonban Rátz 95-öt említett, és összes cikkei számát ötszázban jelölte meg. - Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I-XXII. Bp. 1935-1939. (a továbbiakban: KN 1935-1939) XXI. 353. ülés, 1938. dec.

14.

48., 50.

38 Nyisztor Zoltán „tollhegyen”. Milyen érzés az, ha valaki saját „tollhegyével” szúrja meg magát? A Holnap, 1944. január 11.1.

39 Rádióközlemény. Népszava, 1935. szeptember 7. IV.

40 A rektor „az egyetem nevében büszkeségét fejezte ki, hogy Rátz Kálmán a debreceni egyetem doktorává lett”. Az új doktorok nevében Rátz Kálmán mondott köszönő beszédet. - Rátz Kálmán doktorrá avatása a debreceni egyetemen. Pesti Napló, 1936. december 6. 18.

41 Lengyel A.: József Attila, Rátz Kálmán i.

m. 114.

42 Böhm Vilmos: Ellenforradalmár vagy októbrista volt-e Gömbös 1919 elején? Népszava, 1923. július 10. 3.

Ettől kezdve Rátz Kálmán ontotta az írásait. A kor talán legnépszerűbb lapjába, a Pesti Naplód 1938-ig 95 cikket írt37

(később a számot 170- re tette38

),

összesen pedig több százat küldött a legkülönfélébb orgánumokba. Ezzel párhuzamosan óriási ismeretterjesztő munkát végzett: rendszeresen fellépett a Magyar Rádióban (egy ízben például Bartók Béla követte őt az adásban39

),

nyilvános előadásokat tartott, s gyakran szerepelt előadóként a Magyar Külügyi Társaságban is. Születtek cikkei, előadásai a macedónokról, az olasz-abesszin háborúról, a spanyolokról, Afrikáról, a Távol-Keletről, Tibetről, Mandzsúriáról, Pilsudski

tábornokról,

Litvániáról, Holland Kelet- Indiáról, Japánról, Egyiptomról, Afganisztánról, Albániáról, az ón, a kaucsuk világgazdasági szerepéről. Legfőképpen és legtöbbet azonban az általa Uniós Köztársaságnak nevezett Szovjetunióról írt. Rövid időn belül elismert „katonai és gazdaságpolitikai” szakíróvá és oroszszakértővé vált. A folyamatot doktori címe koronázta meg: 1936 végén a Debreceni Egyetem addigi munkássága elismeréseként doktorrá avatta. Erről a korabeli sajtó is megemlékezett.40

Lengyel András hívta fel arra a figyelmet, hogy Rácz (Rátz) Kálmán és Gömbös Gyula pályáját érdemes szinkronban szemlélni.41

1919-ben még úgy tűnhetett, hogy léket kapott a barátságuk, amikor a forrófejűén viselkedő Rácztól Gömbös a MOVE elnökeként

elhatárolódott. Sőt, Böhm Vilmos akkori hadügyminiszter egy sajtóvitájuk apropóján erre még szélsőségesebb minősítést alkalmazott: „Rácz Kálmán százados letartóztatási afférjában - enyhén szólva - inkollegiális eljárást tanúsított [...] denunciálta [ti. Gömbös — Sz. Gy.].”42

Együttműködésük - a fentebb idézett becsületbírósági ügy tükrében is - ennek ellenére az egyre 704