Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz

KÉNYSZERHALADÁS útján nyújtsák be. 1851 őszén Albrecht főherceg vezetésével az egyidejűleg felosz­latott császári biztosság helyébe lépett Budán az új legfelső magyarországi hatóság, a Magyarországi cs. kir. Katonai és Polgári Kormányzóság, amely 1856. szeptem­ber 1-től a Magyarországi cs. kir. Főkormányzóság nevet viselte.36 A pályázatok ügykezelése azonban nem módosult. Hivatali úton sor kerülhetett a politikai köz­igazgatásból a jogiba való áthelyezésekre is.37 36 Lengyel, Zs. K: Österreichischer Neoabsolutismus i. m. 219. 37 MNL OL D 2, 3. d., III. A. 2. (1852-1853); D 46, 118. d. (1853). 38 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2., 1850: 7835/621 (ápr. 8./1 8.); 18552/1522 (aug. 18728.). 39 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2., 1850: 3323/397 (febr. 8716., rubrum). 40 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2. (1850-1851); D 55, 521. cs. (1850). 41 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2., 1850: 17920/1464 (aug. 20.). Előzetes irat: uo. 6982/568 (ápr. 6.). Idézet utóbbiból (rubrum). 42 MNL OL D 2, 2. d., III. A. 2. (1850-1851). 43 MNL OLD 2, 2. d., III. A. 2. (1850); D 46, 111. d. (1853). 44 MNL OL D 46, 126. d., ad 1853: 1034/196. „Verzeichnis derjenigen im Ofner Verwaltungs Ge­­bieth bisher in Verwendung gestandener Individuen, welche zur Übersetzung in ein anderes Kronland in Antrag gebracht werden”. Lásd még uo. 118-119. d. (1853-1854). A jelen tanulmány számára feldolgozott levéltári forrásokból kiemelt 254 ál­láspályázat zömét a kívánt szolgálati helyek szerint állították össze. A csehországi jelöltek Magyarország „szláv tartományaiban”38 kérték elhelyezésüket, vagy a bel­ügyminisztérium „Szlovákiába”39 jelölte őket. Mások ugyanonnan Sopron várme­gyébe jelentkeztek, míg galíciaiak Eszak-Magyarországra vagy Eszak-Erdélybe, illetve egy Galíciával szomszédos területre, morvaországiak pedig Magyarország német vagy szláv részébe. Összességében Pozsony és Kassa kerület szláv várme­gyéi vezették a kívánságjegyzékeket, őket követték Sopron nagyrészt németek lakta vármegyéi.40 Volt, hogy a jelentkező pusztán „lehetőleg Magyarország ko­ronaországra” remélte a maga áthelyezését.41 Mások egyszerre több koronaország­ba jelentkeztek, például Csehországból Magyarországra vagy Galíciába, illetve Magyarországra vagy Erdélybe, Morvaországból Magyarországra, Horvátországba vagy Erdélybe, a csehországi Ober-Domaslowitz (Horni Domaslavice) település­ről Morvaországba, Sziléziába, Galíciába vagy Magyarországra. Megint más pá­lyázók a koronaország és a közigazgatási ágazat pontosítása nélkül jelentkeztek, és felsoroltak több óhajt.42 Az állások keresése és betöltése egy általános, a Habsburg Monarchia korona­országainak határai fölött zajló munkaerőmozgásra utal. A szolgálatra jelentkezők mobilitását a tartományok kormányai - például Krakkóban és Nagyszebenben - kölcsönös egyeztetéssel ösztönözték.43 Az 1853/1854-es áthelyezéseknél kimu­tatható a Magyarországról más birodalomi területre mutató irány is.44 Nem rit­kán maguk az érintettek kérték, hogy munkahelyüket helyezhessék át az egyik koronaországból Magyarországra, időnként az egyik közigazgatási ágazatból 673

Next

/
Thumbnails
Contents