Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER ellenben egy tíz, egyenként 60-60 fős legénységet számláló kompániából álló regimentet kötelesek kiállítani és felszerelni. Ezen felül 200 hajdú — ebben az esetben gyalogos jelentéssel bír a szó — legyen szolgálatra kész, amikor azt elvárják tőlük. A települések kötelesek a szükséges létszámot Szent György napjáig kiállítani, de amikor a kuruc vezérkar mozgósít, és személyes felkelést rendel el, kötelesek mindannyian, minden ellenállás nélkül hadba vonulni. Amennyiben a városok ezeket a követelményeket teljesítik, nem sérülnek a kiváltságaik, és a befizetett adójukat a kormányzat a városi katonák fizetésére, ruháztatására és élelmezésére fogja fordítani. Lényegi kérdésként kezelték, hogy az ezred tisztjei a városi tisztviselők (hadnagyok, főhadnagyok) felett álltak, minden döntésnél a katonai érdeket sorolták előre. Károlyi úgy látta, hogy a törvénykezés rendje megbomlott, ezért hadbírót kell kinevezni az ezredhez, aki köteles eljárni a katonák és az otthon maradt lakosság közötti konfliktusokban. A fennálló problematikus ügyekben való intézkedés a hadbíró feladata, de amennyiben nem sikerül megnyugtatóan rendezni a konfliktust, a főkapitány és a városok törvényszéke elé köteles vinni az ügyet. A generális szék hivatott az olyan ügyekben dönteni, amelyeket a helyi szintű igazságszolgáltatás nem képes minden igényt kielégítően rendezni. Amikor a generális szék is tehetetlen, a fejedelem főhadbírójához, vagyis a legfelsőbb szinthez kell az ügyet felterjeszteni. Amikor az ezred parancsnoksága a városok közelében tartózkodik, a városok kötelesek bemutatni részükre az ítéletet, mert ennek elmulasztása a végrehajtás megtagadását vonja maga után.76 76 OSZK Kt. Fol. Hung. 1389. VlIIb. k. föl. 299-300. Károlyi Sándor utasításai Szemete Lászlónak. Nagykároly, 1708. márc. 14. 77 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 238. Jegyzőkönyv, 1708. máj. 21-i bejegyzés. 78 Seres I.: A bihari hajdúvárosok i. m. 418-422. Károlyi Sándor utasításai mellett a városoknak új vicekapitányt is választaniuk kellett Andorkó Péter hivatali megbízatása lejártával. A hét város egyöntetűen Nánási Jakabot akarta, de ezt a kérdést nem lehetett könnyedén rendezni.77 Nánási Jakab hadbíróként az ezrednél szolgált, ahol nem igazán találta meg a közös hangot az új főkapitánnyal, Szemere Lászlóval. Nánási több alkalommal írt Károlyi Sándornak arra kérve őt, hogy oldják fel a tarthatatlan állapotot, vegye maga mellé, vagy engedje vissza a hajdúvárosokhoz, mert nem kíván Szemere keze alatt szolgálni. Károlyi egy harmadik megoldást kínált: Nánási legyen a bihari hajdúvárosok vicekapitánya, ezeknek ugyanis szükségük volt egy rátermett emberre.78 Ezt a lehetőséget a szabolcsiak nagyon sérelmezték, hiszen ők is Nánásit akarták vicekapitánynak megtenni. A huzavona egészen 1708 novemberéig tartott, amikor Károlyi engedélyezte, hogy Nánási Jakab betölthesse 656
