Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER megpihentenek volna már egyszer. Ha Nagyságodnak tetszenék, méltóztassék hadra hívatni őket.”65 65 Dobozi István levele Károlyi Sándornak. Debrecen, 1707. márc. 8. In: Balogh I: Dobozi levelei i. m. 47-48. 66 Köpeczi B. - R. Várkonyi A: II. Rákóczi i. m. 333-337.; Bánkúti Imre: A kuruc függetlenségi háború gazdasági-pénzügyi alapjai. In: Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk. Czigány István. Bp. 2002. 74.; N Kiss István: Az 1707. évi Rákóczi-féle dicalis conscriptio. In: Rákóczi-tanulmányok i. m. 93.; Uö: A szabadságharc államának jövedelmei. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Szerk. Benda Kálmán. Bp. 1980. 201. 67 II. Rákóczi Ferenc levele Károlyi Sándornak. Böszörmény, 1707. máj. 8. In: KO V. 626—627. A hajdúvárosok 1707. évi összeírását lásd MNL OL G 28 Rákóczi-szabadságharc levéltára. Katonai iratok V.2.d Katonai iratok, Hadiadóra vonatkozó iratok p. 190-275. 68 Az ónodi országgyűlésről Köpeczi B. — R. Várkonyi A.: II. Rákóczi 350-370. A dikális adózás bevezetéséről lásd N Kissi: Az 1707. évi i. m. 88.; N Kissi: A szabadságharc i. m. 201.; BánkútiI: A kuruc i. m. 76. A városok küldöttei jelen voltak a diétán, ahol aláírták a Habsburg-ház trónfosztását. - RáczI: A hajdúk i. m. 179.; Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog. In: Vármegyék és szabad kerületek I-II. Szerk. Radies Kálmán. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 27.) Debrecen 2001. 95. 69 A computus megtalálható: MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 320-322. 1709. máj. 7-i bejegyzés. A kérdéshez lásd még Rácz I: A hajdúk i. m. 175.; N Kiss I: Az 1707. évi i. m. 96. 70 RáczI: A hajdúk i. m. 176.; A hajdúvárosok adózási egységeit N. Kiss István a paraszti dikákhoz számolta, ami 1 dica = 2 forint „árfolyamot” jelent. - N Kiss I: Az 1707. évi i. m. 98-99. 71 Rácz István: A hajdúszabadság birtokában. In: Hajdúböszörmény története. Szerk. Szendrey István. Debrecen 1973. 98. Az 1707. január 15-én Rozsnyón tartott szenátusi ülésen tárgyalták az új típusú adózási rendszert,66 amelyhez pontos összeírásokra volt szükség, ezért Rákóczi elrendelte, hogy minden vármegye, város, kiváltságok terület készítse el a conscriptioni: „Kívánván azért a nemes vármegye, és a tiszamellyéki szabad városok dolgát oly rendben hoznunk, hogy sem egy sem más félnek méltó panaszra oka ne lehessen, mostani utazásunkban egyik generál-adjutántunkát fogjuk a Tisza mellyékén elhagyni, oly végre, hogy az említett városok lakosait conscribálja: a mostani ügynek kezdetitül fogva kicsodák, melyik helységbül hányán insurgáltanak, s kik maradnak viszont magok házoknál, az haza szolgálatjátul való magok elvonásával; adjungáltatván melléje azon conscriptiónak végbenvitelére nemes vármegye tagja is. Kegyelmednek annakokáért adjuk tudtára, hogy a midőn a nemes vármegyékkel azok felé jövend, ebben lett dispositiónkat jó eleve értvén: valamiben kivántatni fog, maga is prosperálja Kegyelmed ezen intentumunkat.”67 Az 1707. május 31-től június 18-ig tartó ónodi országgyűlésen fogadták el a dikális adózást,68 amely szerint 11 112 dica jutott a hét hajdúvárosra és Kállóra.69 N. Kiss István számítása szerint ez 22 224 forintot jelentett,70 amely nem tért el jelentősen a korábbi évtizedek adóztatási mértékétől.71 A dicaszámot később némileg korrigálták, és 10 600-ra csökkentették, de ez sem változtatott azon, hogy a hét város Kállóval kiegészülve csak nagyon lassan teljesítette 654
