Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER Katonaállítás és hadellátás Nem csupán a hajdúvárosok vagy egyes vármegyék érzékelték úgy, hogy egyre több a rendezetlen vagy az akár egymásnak ellentmondó döntésekkel átmenetileg megoldott konfliktus. Maga a fejedelem is jónak látta egy országos gyűlés összehívását, ahol a nagy horderejű kérdéseket közösen vitathatják meg a résztvevők. A hajdúvárosok 1705. augusztus 12-én a közgyűlés előtt olvasták fel az akkor még Rákos mezejére invitáló meghívót. Még ezen az ülésen megnevezték a képviseletükben eljáró követeket: Fogarasi Tamást, Nánási Jakabot és Görög Andrást.43 Az állandóan változó hadi helyzet miatt nemcsak az országgyűlés helyszínén kellett módosítani, de a vonuló császári seregek az otthon maradottakat is veszélyeztették, Debrecen és környéke több alkalommal is prédájává vált az ellenségnek. A zűrzavar a fejedelem szerint még nagyobb erőfeszítéseket támasztott a kuruc törzsterületekkel szemben, akiktől a személyes felkelést várta el, ezért az erővel történő rászorítást is elfogadhatónak tartotta.44 Egyfelől érthető, hogy a kuruc vezérkar minden módszerrel növelni akarta a rendelkezésére álló haderőt, másfelől fennállt annak a veszélye, amelyről maga Rákóczi értekezett a Károlyinak írt levelében: ez a térség instabil, ezért az első adandó alkalommal elfut, amint az ellenség megjelenik. Ügy vélte, emiatt nehéz fegyver fogásra, főleg személyenként hadba vonulásra szorítani a hajdúvárosok hadra fogható lakosait. A közel egy hónapig tartó szécsényi országgyűlésen nem került szóba komolyabb retorzió, éppen ellenkezőleg, a fejedelem megerősítette a hajdú- és mezővárosok szabadságát, és annak megtartására esküdött.45 A császári seregek egyre közelebb értek, október 10-én a Tiszán is átkeltek, ami egyet jelentett mind a hajdúvárosok, mind Debrecen lakosságának menekülésével.46 Az otthon maradtak kiürítették a városokat, és a Nyírség felé húzódtak az ellenség elől. 43 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 191. Jegyzőkönyv, 1705. aug. 12-i bejegyzés; Sillye G.: Hajdumegye i. m. 50. A hajdúvárosoknak érkezett meghívó az 1705. szept. 1-ére meghirdetett Rákos mezei országgyűlésre. - OSZK Kt. Fol. Hung. 978. fol. 420r. Kéménd melletti tábor, 1705. júl. 16. 44 II. Rákóczi Ferenc levele Károlyi Sándornak. Nyitra, 1705. aug. 29. In: KO V. 274. 45 II. Rákóczi Ferenc esküszövege. Szécsény, 1705. szept. 17. In: Ráday Pál iratai 1703-1706.1. S. a. r. Benda Kálmán et al. Bp. 1955. 349. 46 A hadjárat eseményeit lásd Czigány István: A császáriak hadjárata 1705 őszén. Hadtörténelmi Közlemények 28. (1981) 1. sz. 78., 90-91.; Bottyán János is figyelmeztette Károlyit: „Kérem is Nagyságodat, jól vigyáztasson, mert - az mint értettem - Debreczenbe és Hajdúvárosokra igyekezik az német.” - Bottyán János levele Károlyi Sándornak. Alpári tábor, 1705. okt. 12. In: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetreméltó iratok. 1685-1716. Közli Thaly Kálmán. (Ar chivum Rákóczianum. I. oszt., IX.) Bp. 1883. 253-254. Még javában tartott az országgyűlés, amikor a fejedelem Buday Istvánt és Gencsy Zsigmondot azzal a feladattal bízta meg, hogy szedjék össze az otthon 650
