Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
A SZABOLCSI HAJDÚVÁROSOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN a gyűlésen választották meg a városok jegyzőjének Nánási Jakabot,28 aki már 1702-ben kiemelkedő ügyeknél — például az összeírás elkészítésnél — segédkezett, és képviselte a közösséget.29 A tisztújítás mellett a fejedelem parancsa is témája volt a gyűlésnek, amely személyes hadba vonulásra {personalis insurrectiô) szólítot ta fel a hét hajdúvárost. A szatmári blokád súlyos nehézségekkel küzdött, amelyet többek között a hajdúk - még nagyobb áldozatvállalást sürgető - presszionálásával igyekeztek enyhíteni.30 28 Nánási (Oláh) Jakab családja 1690-ben kapott nemeslevelet I. Lipót királytól. A fiatal Nánási a debreceni Református Kollégiumban végezte tanulmányai egy részét. 1702-ben részt vesz a hajdúvárosok összeírásában, majd 1703-ban Nánás jegyzője lesz. - Nagy L. - Nyakas M.: Hajdú tisztesség i. m. 230.; Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok archontológiai adattára 1703-1711. Új Nézőpont 4. (2017) l.sz. 77. 29 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 131. Jegyzőkönyv, 1704. ápr. 26-i bejegyzés. 30 Sillye Gábor: Hajdumegye történeti viszonyai. In: Hajdumegye leírása. Szerk. Varga Geiza. Debrecen 1882. 47.; MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 136-137. Jegyzőkönyv, 1704. jún. 12-i bejegyzés. 31 Sillye G.: Hajdumegye i. m. 49. 32 MNL SZSZBVL IV.l.b Megyei törvényhatóságok, Szabolcs Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési iratok (Acta politica) (a továbbiakban: IV.l.b). Fasc. 5. Nr. 63. II. Rákóczi Ferenc levele Szabolcs vármegyének. Senthe melletti tábor, 1704. nov. 25.; MNL SZSZBVL IV.l.b Fasc. 6. Nr. 2. II. Rákóczi Ferenc levele Szabolcs vármegyének. Kistapolcsány, 1705. febr. 13. 33 MNL HBVL IV.502.a 1. k. p. 144-145. Jegyzőkönyv, 1704. szept. 8-i bejegyzés; Sillye G.: Hajdumegye i. m. 49. 34 MNL SZSZBVL IV.l.b Fasc. 5. Nr. 78. Kossovics Márton instanciája. H. n., d. n. A kuruc vezetés a szabadságharc előrehaladtával nem tehetett mást, ugyanazt a kirovó-beszedő rendszert kellett alkalmaznia, amely ellen korábban felemelte a hangját. Nem működhetett más formában egy háború finanszírozása, mivel ugyanaz a terület, lakosság, erőforrás állt rendelkezésre, ezért módosult Rákócziék álláspontja például a hajdúvárosok tehervállalását illetően is. Lehet látni némi ingadozást, ad hoc jellegű döntéseket a beszolgáltatásokkal kapcsolatosan - ilyen volt a szatmári ostromzárhoz történő élelmiszer szállításának ügye, amely alól végül felmentették a hét települést és Kállót31 —, de az alaphelyzeten nem lehetett változtatni: a kuruc államnak minden bevételre szüksége volt az életben maradáshoz, amelyhez a központi területhez tartozó hajdúságtól is erőn felüli vállalásokat vártak el. A hét város és Kálló — amely települést Rákóczi csatolta a szabolcsiakhoz32 — a Szepesi Kamara kivetéseivel szemben is csak tiltakozhatott, ahogy ezt 1704 őszén tette, amikor Süldő Istvánt és Csanády Sámuelt küldték Selmecbányára, hogy képviseljék a városok érdekeit, és próbálják meg kijárni a hivatal követeléseinek elengedését.33 Külön problémakört jelentett Kálló csatlakoztatása a hajdúvárosokhoz, amit Szabolcs vármegye több esetben sérelmezett Rákóczinál.34 Természetesen ebben a kérdésben szintén a joghatóság, a tehervállalás kérdése idézte elő a konfliktust, pedig a vármegyének a hajdúvárosokkal szemben már volt egy vesztes csatája, 647
