Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
TÓTH KATA A Boér név mint vezetéknév gyakran előfordult a fogarasi bojárok között158 - nincs kizárva, hogy Rácz István felesége megtartotta az előző házassága révén szerzett dél-erdélyi birtokait és jószágait, és ezeket egy további nyáj egészítette ki.159 A havasalföldi Brátila havast zálogként bíró Székely László jási postamester Bulcsesti Sárát (Sara Bulcescu), egy havasalföldi bojár és egy erdélyi nemesasszony lányát vette el, aki révén 1682-ben Havasalföldön is birtokhoz jutott.160 Constantin Brâncoveanu 1689-es levele szerint Székely László juhai a Havasalföldre való bemenetelkor, illetve a visszaúton is vámmentességet élveznek.161 158 Urbariile Tárii Fágárasului i. m. I. 737., 739., 799. Az 1640-es fogarasi urbárium említ Voilán egy Boer Istvánt, illetve Alsó Árpáson egy Bogdan Bőért, akinek van egy István nevű fia. - Uo. 811. 159 Rácz Istvánnak, illetve feleségének Fogaras földjével való kapcsolatára az 1674. évi országgyűlés jegyzőkönyve is utal. - EOE XV. 467. 160 Iorga, N: Acte románesti i. m. 256-259.; Documente istorice transilvane i. m. 398-400. 161 Iorga, N: Acte románesti i. m. 239. 162 karolta Solcan: Femeile din Moldova, Transilvania §i Tara Románeascá in Evul Mediu. Bucure§ti 2005. 146. 163 Bethlen Miklós élete leírása i. m. I. 115., 392.; Documente privitoare la istoria Ardealului i. m. XI. 243-244. 164 Prodan, Dr. lobágia in Transilvania i. m. II. 215. Ezek a példák nemcsak azt támasztják alá, hogy a kora újkori erdélyi asszonyok gyakran segítettek férjeiknek gazdaságuk irányításában, vagy akár önálló felügyeletében,162 de arra is utalnak, hogy egyes erdélyi magánszemélyek feleségei - birtokaik, jószágaik, kapcsolataik révén - a Kárpátokon is átívelő juhtenyészetet és -kereskedelmet serkentették. Azonban nemcsak a családi, hanem a baráti kapcsolatok is mérvadóak voltak, ahogy azt Radu Mihnea „barátja”, Béldi Kelemen ügyében írott leveléből vagy Constantin Brâncoveanu „régi és öreg barátjának”, Georg Jeckelnek adott kiváltságaiból láttuk. Hogy mennyire ápolhatták önállóan a szász patríciusok és a magyar nemesek a havasalföldi kapcsolataikat, és hogy kellett-e az erdélyi fejedelemtől külön jóváhagyást igényelniük a külföldi legelőhasználatukhoz, sajnos nem említik a fennmaradt források. Bethlen Miklós és Teleki Mihály nyájainak Havasalföldön való legeltetéséről is csak egy-egy említés tanúskodik.163 Urbáriumok és számadáskönyvek hiányában se a patríciusok, se a nemesek, de a barcasági román juhtulajdonosok számbeli aránya sem mutatható ki a Kárpátokon átívelő vándorpásztorkodásban. Ha figyelembe vesszük, hogy a kincstári birtokok juhállománya volt Erdélyben a legnagyobb méretű, valószínűleg ezek a juhok tették ki a Havasalföldön legelő erdélyi jószágok javát.164 636
