Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
TÓTH KATA harmincados 1670. évi utasítása utal: a juhokat Havasalföldre való behajtásukkor, illetve visszaútjukon is számba kellett venni. Amennyiben kiderült, hogy az országból legeltetés céljából kivitt juhokat adott el a pásztor, büntetésre számíthatott.135 A törcsvári harmincadosnak szánt parancs „az ott ben teleltetett” marhákra is vonatkozik.136 A Kárpátokon való átkeléskor tehát már előre nyilatkoztak a pásztorok arról, hogy legeltetés vagy kereskedelem céljából viszik-e ki a nyájat az országból: valószínűleg gyakori visszaéléseik következményeként nem volt már lehetőség a kettő kombinációjára az Approbáták szabályozása szerint.137 Saját pásztorai „adták, vesztegették el ezer forintig való ménes, juh és egyéb” marháját Bethlen Miklósnak is Havasalföldön. Ezért - a törvény szerint - fel kellett volna akasztatnia pásztorait, akik azonban végül csak „pálcát kaptak”.138 135 Simon Zs.\ Fejedelemség kori erdélyi i. m. 86.; DJANS, Documente medievale, U VI. 1072. 136 Simon Zs.'. Fejedelemség kori erdélyi i. m. 86. Ugyanez szerepel a törcsvári vámos 1672. évi utasításában is. - EOE XV. 286. 137 Approbatae Constitutiones i. m. 67. 138 Bethlen Miklós élete leírása i. m. I. 115., 392. 139 Simon Zs.\ Fejedelemség kori erdélyi i. m. 86.; DJANS, Documente medievale, U VI. 1072.; EOE XV. 286 140 Auszug aus dem Diarium i. m. 207. Nem csoda, hogy sok juhgazda fel-feljárt a Kárpátok déli részén lévő havasokra ellenőrizni nyáját. Mind a törcsvári, mind a a vöröstoronyi harmincadosok kötelesek voltak az ilyeneket „békével bocsátani”.139 Amikor Johannes Greissing brassói lektort a váleniiek („Welyen”, Váleni de Munte) 1681 szeptemberében megverték és elfogták, ő voltaképpen juhai ellenőrzése végett tartózkodott Havasalföldön.140 A tehetősebb barcasági juhtulajdonosok rendelkeztek ugyan örökös birtokokkal Havasalföldön, ám Matei Basarab korlátozni akarta a legelők bérbeadását az erdélyiek számára. A megvizsgált oklevelek keletkezési ideje arra enged következtetni, hogy ez az erdélyiek által fizetendő juhdézsma bevezetésével állhatott kapcsolatban. Az 1635-as megegyezés Havasalföld és Erdély között, illetve a hosszú távú transzhumálás és az oszmánokkal való juhkereskedelem fellendülése az erdélyi adó- és vámrendeletekre is hatással volt. Az erdélyi fejedelem nem akadályozta alattvalói havasalföldi legelőhasználatát, csupán a kincstár veszteségeit igyekezett a vám szabályozásával minimalizálni. Helyi egyezmények, kiváltságok Fontos rámutatni arra, hogy az 1635 utáni szerződések, illetve kiváltságlevelek többsége is - legalábbis a fennmaradt példányok erről árulkodnak - helyi szintű maradt. Aszerint, hogy ki kötötte a havasalföldi vajdával ezeket 632
