Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
ERDÉLYIEK VÁNDORPÁSZTORKODÁSA HAVASALFÖLDÖN A 16-17. SZÁZADBAN Érdemes kiemelni, hogy a szebeni követek gyakran a vajda fiának, az olténiai bánnak, illetve különböző udvari tisztviselőknek — udvarispánoknak (vornic/dvornic), kancellároknak (logofát), asztalnokoknak (stolnic) — is vittek külön ajándékokat.40 Ez azt jelezheti, hogy a szebeniek rendelkezésére álló nyári legelők nem kizárólag a vajda tulajdonában voltak, végtére is a mindenkori havasalföldi vajda a 16. században még nem rendelkezett saját kincstári birtokkal.41 Az erdélyi juhtartóknak ehelyett a birtokos bojárokkal és kolostorokkal is meg kellett állapodniuk a havasok használatáról. Későbbi, 17. századi források utalnak is arra, hogy a bojárok a legelő bérbeadásából hasznot szedtek, illetve ugyancsak a 17. századi források említenek először bér ellenében legelő erdélyi juhokat a havasalföldi kolostorok területén.42 Arra azonban semmi se utal, hogy a faluközösségek, amelyek a 16. és 17. század folyamán a bojárok térhódítása ellenére még mindig a havasalföldi havasok nagy részét birtokolták,43 átengedték volna időnként legelőiket az erdélyieknek. istoria românilor i. m. IX. 851.; Documente privitoare la istoria românilor i. m. XV/2. 1371-1372. A jogtörténészek a „jó szomszédság” fogalmának eddig csak modern kori jelentéseit vizsgálták. - Stefan Deaconu: Principiul bűnei vecinátáti in dreptul románesc. Bucure§ti 2005. 40 Documente privitoare la istoria românilor i. m. IX. 858., 860., 862., 878. 41 Ion Donat: Domeniul domnesc in Tara Româneascà (sec. XIV-XVI). Bucuresti 1996. 93. 42 Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1883. 109.; DRH, B. XXIV. 268.; DRH, B. XXV. 361. 43 Daniel Chirot: Social Change in a Peripheral Society. The Creation of a Balkan Colony. New York 1976. 52-53. 44 Erdély és Havasalföld között a kora újkorban még nem beszélhetünk a fogalom modern értelmében meghatározott határról. Erről is csupán helyi megállapodások léteztek. - Marian Coman\ Putere §i teritoriu. Tara Româneascà medievalá (secolele XIV-XVI). Iasi 2013. 190-247. 45 „ili na planini, ili na koe mesto hőket biti, da mu se uzimaet dán po pravdu i po obicaju i po zakón” - DRH, B. II. 375-377.; Coman, M.: Putere si teritoriu i. m. 208-216. A tanulmányban szereplő magyar nyelvű forrásszövegek a szerző fordításai. 46 „sä pláteascá venitul îndatinat, dupa obiceiul din vechime” - Ioan Lupas: O invoialá între Ardeleni §i Munteni la 28 mai 1606. In: Anuarul Institutului de Istorie Nationalá 2. (1923). Ed. Alexandru Lapedatu - Ioan Lupas. Bucuresti 1924. 372. 47 EOE V. 428. Fontosnak tartom ugyanakkor azt is, hogy már a legkorábbi határhúzások is említést tesznek a legelőhasználattal kapcsolatos szokásjogról.44 1520-ban a hátszegi bojárok kezdeményezésére létrejött megállapodás megemlíti, hogy bárhol is vannak a juhok, „vagy a havason, vagy akárhol máshol”, „igazság, szokás és törvény szerint” vegyenek adót a pásztoroktól.45 A hátszegi, karánsebesi, szebeni és szászsebes! nemesek az 1606-os határhúzáskor szintén megegyeztek a havasalföldi bojárokkal abban, hogy amennyiben a pásztorok nyájaikkal átlépik a határt, „a hagyományos jövedelmet” fizessék „régi időktől való szokás után”.46 „Szokott jövedelemről” szól Erdély és Havasalföld megállapodása is ugyanebből az évből, miután kiegyeztek a két ország közötti jószáglopások megtérítéséről.47 617
