Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században

TÓTH KATA kitérek. Mivel szükséges különbséget tenni az államközi megállapodások és egyes falvak, városok, egyének és családok havasalföldi vajdától kapott kiváltságai kö­zött, ezeket külön tárgyalom. Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb kora újkori forrás nem a két fejedelem­ség közötti megállapodásokról szól, hanem illegális legelőhasználatról, lopások­ról, visszaélésekről. Ez azonban nem egyedülálló a Kárpátok körüli fejedelemsé­gekben: bárhol, ahol vándorpásztorok és letelepedett parasztok egymás mellett használták a területet, elkerülhetetlenek és gyakoriak voltak az összetűzések.15 A tanulmány középpontjában ugyan nem ezek a konfliktusok állnak, elemzésük olykor mégis szükséges, ugyanis esetenként nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat­nak a vándorpásztorkodás fejlődésének tanulmányozásához. Jégkorszak, a Spörer Minimum és Mohács. In: Mohács szimfónia: tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből. Szerk. Varga Szabolcs - Türk Attila. Bp. 2022. 17-46. 15 Fernand Braudel: The Mediterranean and the Mediterranean World in the Age of Philip IL I-II. Berkely-Los Angeles 1995. I. 91.; Werner Bätzing: Die Alpen. Entstehung und Gefährdung einer europäischen Kulturlandschaft. München 1991. 43.; Thurstan Robinson: Crossing Boundaries: Trans ­humance in the South-West Tauros in Antiquity, In: Regionalism in Hellenistic and Roman Asia Minor. Eds. Hugh Elton - Gary Reger. Pessac 2007. 117-126.; Kümmeler, E: Korcula i. m. 365-410. 16 A pásztorkodásnak csupán a román néprajztudományban többfajta tipológiája ismert. - Vuia, R: Tipuri de pástorit i. m.; Nicolae Dunare-. A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a romá­noknál. Ethnographia 75. (1964) 247-272. Európai, illetve világszinten azonban még több csopor­tosítás létezik. - Raquel Gil Montero- Jon Mathieu - Chetan Singh'. Mountain Pastoralism 1500-2000. An Introduction. Nomadic Peoples 13. (2009) 2. sz. 1-16.; Letizia Bindi'. Introduction. In: Grazing Communities: Pastoralism on the Move and Biocultural Heritage Frictions. Ed. Letizia Bindi. New York 2022. 1-20. A Kárpátokon átívelő pásztorkodás kezdetei Mindenekelőtt definiálni szükséges néhány alapvető fogalmat mint a nomád, le­gelőváltó (transzhumáló) és helyhezkötött (szedentáris) pásztorkodás. Míg a no­mád pásztorok családjukkal együtt folyamatosan vándorolnak az állataiknak szükséges legelőket keresve, a helyhezkötött pásztorkodás esetében az állatok egy állandó település határában legelnek. A legelőváltó pásztorkodás vagy transzhu­­málás esetében is jellemző, hogy a jószágok tulajdonosai állandó településeken tartózkodnak, az állatok azonban télen, illetve nyáron a falvak határán kívül le­gelnek: ilyenkor az állatokat nem kíséri az egész család, csupán az azzal megbí­zott pásztorok.16 Az erdélyiek havasalföldi legelőhasználata esetében transzhumálásról beszé­lünk, amelynek mind rövid távú (penduláris), mind hosszú távú formája kimu­tatható. A rövid távú transzhumálás elsősorban a havasok lábánál fekvő telepü­lésekre volt jellemző, melyeknek gazdái nyáron a magashegyi legelőkre küldték 612

Next

/
Thumbnails
Contents