Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Barta Róbert: A magyarság vonzásában. Válogatás Carlile Aylmer Macartney írásaiból és beszédeiből (Peterecz Zoltán)
TÖRTÉNETI IRODALOM A hatodik fejezet a két szerkesztő, Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás összefoglaló tanulmánya, amely kiválóan szintetizálja mindazokat az információkat, amelyeket az előbbi öt fejezetben a többi szerző papírra vetett. A szöveg egyik nagy erénye, hogy őszintén ír a magyar menekülttörténet olyan kevésbé ismert jelenségeiről, mint az egyéni integráció sokszínűsége, az érkezők és a befogadók konfliktusai, vagy a menekültek megjelenésével makroszinten kialakult politikai viták és ellenérzések. Ez a több mint negyven oldalas írás idővel bizonyosan bekerül majd nemcsak a magyar, de a nemzetközi migrációval foglalkozó felsőoktatási jegyzetek, valamint a kötelező szakirodalom körébe is. A kötet záróegységét a száraznak tűnő, de a téma alapos tanulmányozásához elengedhetetlen függelék képezi. Válogatott bibliográfia, ábrák, térképek, táblázatok, valamint személy- és földrajzi névmutató segítik azokat, akik részletesebben is szeretnék megismerni a magyar menekültválság nemzetközi történetét. A névmutató azt a feltárómunkát is előmozdíthatja, amelynek révén még többet megtudhatunk a magyar menekültválság még nem vagy kevéssé ismert történeteinek és szereplőinek - így például Habsburg Ottónak és a köréje szerveződő magyar emigrációs hálózatnak - a tevékenységéről. Szüts István Gergely Barta Róbert A MAGYARSÁG VONZÁSÁBAN Válogatás Carlile Aylmer Macartney írásaiból és beszédeiből Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, Debrecen 2021. 225 oldal Kevés olyan brit - vagy más külföldi - történész volt a 20. században, akit nem csak a történészek ismertek Magyarországon. Carlile Aylmer Macartney vagy „Macartney Elemér ” - ahogy sokan a BBC által a második világháború alatt sugárzott magyar nyelvű műsorokból ismerték - ilyen személy volt. Ebben semmi meglepő nincs, ha belegondolunk abba, hogy a skótír származású, de ízig-vérig brit történész-diplomata nagyon jól ismerte hazánk történelmét, sokat tartózkodott Magyarországon, és viszonylag elfogulatlanul, szakavatottan írt a magyar történelemről az angol nyelvű olvasóközönségnek. Megtanult magyarul is, és részben emiatt sikerült széles kapcsolati hálót kiépítenie. Neve sok szempontból összeforrt a Horthy-korszakkal, hiszen annak talán legnevesebb angol nyelvű krónikásává vált. Barta Róbert, aki már számos munkájában vizsgálta a brit külpolitikát és a 20. század első felének magyar történelmét, új kötetében Macartney magyarsággal kapcsolatos munkásságának ismertetésére vállalkozik. Barta a kötet első részében három fő feladatot teljesít: először röviden bemutatja Macartney életpályáját, amely messze gazdagabb volt, mint egy „egydimenziós” történészé; ezután a magyarságról és annak történelméről született írásait vizsgálja; végül egy esettanulmánnyal kívánja érzékeltetni a Macartney-féle informális kapcsolati háló működését. A kötet második, nagyobbik felében Macartney különféle írásaiból közöl válogatást, a szerzői szándék szerint minél gazdagabb keresztmetszetet kínálva Macartney Magyarországot illető munkásságából. A könyvet Macartney írásainak, válogatott publicisztikáinak jegyzéke zárja. A szerző tehát nem vállalkozott nagymonográfia megírására, amit egyébként ő maga is hiányol a hazai historiográfiából. Ezen túlmenően azonban saját célját (Macartney magyarsággal kapcsolatos munkásságának rövid ismertetését) sem teljesítette maradéktalanul, munkájában SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 598-6OO. 598
