Századok – 2024
2024 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - C. Tóth Norbert – Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Gulyás László Szabolcs)
TÖRTÉNETI IRODALOM C. Tóth Norbert — Németh Péter VÁRJOBBÁGYOKBÓL NEMESEK A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 14.) ELKH-Magyar Nemzeti Levéltár-Szegedi Tudományegyetem Magyar Medievisztikai Kutatócsoport, Bp. 2023. 225 oldal Szélesebb körben csak igen későn, 2023 nyarán kezdett terjedni a hír, hogy C. Tóth Norbert és Németh Péter a középkori Szabolcs megye történetét érintő, egy kifejezetten kései státuszpert bemutató monográfiát készülnek kiadni. Kettejük együttműködése egyáltalán nem meglepő, hiszen a régió középkorát és újkorát kiválóan ismerő, a nyíregyházi Jósa András Múzeumot évtizedeken keresztül vezető Németh Péter és a szintén számos Szabolcs vármegyei vonatkozású publikációt közlő, jelenleg a Magyar Medievisztikai Kutatócsoportot vezető C. Tóth Norbert szakmai együttműködése - például a Bátori család és Nyírbátor középkori történetének vizsgálata kapcsán - immár lassan három évtizedre nyúlik vissza. Az újabb közös munkájuk eredményeképpen napvilágot látott, igényesen szerkesztett, szép tipográfiájú, keményfedelű kötet már első pillantásra bizalmat kelt abban, aki azt kézbe veszi. A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadásában megjelent, esztétikus küllemű monográfia mindkét szerzője a magyar középkortudomány élvonalába sorolható: kutatásaik komoly hatást gyakoroltak a korszakra vonatkozó jelenlegi tudásunkra. A kézirat emellett komoly lektoráláson ment keresztül, bírálói olyan elismert szakemberek voltak, mint Piti Ferenc, Szőcs Tibor és Csermelyi József. A könyv végén található angol nyelvű tartalmi összefoglalót egyik vezető középkorászunk, Pálosfalvi Tamás készítette. A kötet a Megyery család kissé későn „felfedezett” levéltárának megmaradt anyagára épül. A levéltár létezése csupán bő másfél évtizeddel ezelőtt derült ki. Az előkerülés módja aligha lepi meg azokat, akik Németh Pétert ismerik. Szakmai körökben szinte legendás, hogy a címzetes nyíregyházi múzeumigazgató mennyire tájékozott a megyével, sőt a tágabb régióval kapcsolatosan is, legyen szó a jelenről vagy akár a múltról. Ennek a tájékozottságnak és széleskörű kapcsolatrendszernek az eredménye volt az, hogy 2007-ben Megyery Pál mérnöktől tudomást szerzett a Megyeryek levéltáráról, ahogyan az is, hogy a megmaradt, sajnos roppant csekély számú forrásanyag végül a nyíregyházi levéltárba kerülhetett, és maga a bemutatandó könyv is napvilágot láthatott. Ha a könyvbe belelapozunk, azzal szembesülünk, hogy a két szerző a munkát igazságosan megosztva, igen szakszerű módon elkészített, sokoldalú, bonyolult szerkezetű monográfiát adott ki a kezéből. A munka alapját egy, a 14. század második felében lezajlott, három szakaszból álló, úgynevezett státuszper történetének részletes ismertetése adja. Ezt követően a perben érintett birtokok (Rád, Megyer, Vasmegyer) történetét mutatják be, egy jól szerkesztett térképet is közreadva. A per okleveleinek magyar nyelvű összefoglalói, azaz összesen 16 oklevél (az 1364-1550 közötti periódusból) regesztái teljesen magától értetődő módon kerültek bele a műbe, ahogyan az ügyben szereplő, bonyolult rokonsági ágakat alkotó családok (Rádiak, Megyeri rokonságok, Ibrányiak, Vasváriak) stemmáinak közlése is igen sokat segít az összetett történet szereplőinek megismerésében. Szintén indokolt volt a család levéltárából megmaradt latin nyelvű oklevelek teljes szövegű közlése. A kötet végén precízen összeállított mutató segíti a műben történő tájékozódást. A szerzők azonban további kellemes meglepetésekkel örvendeztetik meg az olvasót. Teljesen indokolt, de nem megszokott és nem elvárt eljárásként az 1378. évi perben az érintett felekkel együtt földesküt tevő nagyjából 300 nemesről - hatalmas munkával - egy olyan adattárat készítettek, SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 588-590. 588
