Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hegedüs Gyula: Befogadás és integráció. Az 1956-os magyar menekültek az Egyesült Királyságban
BEFOGADÁS ÉS INTEGRÁCIÓ Az Egyesült Államok és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) azonnal tiltakozott a brit és francia „gyarmatosító törekvések” ellen. A vártnál jóval határozottabb amerikai reakció hatására London és Párizs leállította a hadműveleteket. A szuezi „kaland” - ahogy a korabeli sajtó elnevezte az eseményeket - súlyos presztízsveszteséget okozott Nagy-Britannia számára, és nagyrészt ez vezetett Anthony Eden10 miniszterelnök lemondásához a következő év áprilisában. A szuezi válság jelentős hatással volt arra, ahogyan a brit kormány a magyar forradalomhoz, illetve később a menekültek kérdéséhez viszonyult.11 10 Anthony Eden (1897-1977), az Egyesült Királyság miniszterelnöke (1955-1957). 11 Egedy Gergely: Nagy-Britannia története. Bp. 1998. 258-264. A témáról több tanulmány olvasható a következő kötetben: A szuezi válság és Magyarország, 1956. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2000. 12 Békés Csaba: A brit kormány és a magyar forradalom. In: Uő: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. Bp. 2004. 200. 13 Hansard House of Commons Debates. London 1956. (a továbbiakban: Hansard HC) 558. köt. 1068-1070. (A szövegben található magyar nyelvű idézetek a szerző fordításai.) 14 Uo. 1182-1183. 15 Uo. 1946-1948. 16 Hansard HC, 560. köt. 113. Lord John Hope külügyi államtitkár bejelentése, 1956. nov. 7. 1956. október 23. után a brit kormány napokig nem reagált a magyarországi eseményekre. London nem adott ki hivatalos nyilatkozatokat, sőt a budapesti követ is hiába küldött részletes beszámolókat a fejleményekről, napokon át alig érkezett válasz a brit külügyminisztériumtól.12 Annak ellenére, hogy a brit parlament alsóháza október 23. és 31. között minden munkanapon ülésezett, Selwyn Lloyd külügyminiszter csak október 29-én számolt be a magyarországi eseményekről — éppen azon a napon, amikor Izrael elindította katonai akcióját Egyiptom ellen. A külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány és Nagy-Britannia népe „mély együttérzéssel és csodálattal figyeli a magyar nép küzdelmét szabadságáért és jogaiért”. A kormány 25 000 font értékben gyógyszert és élelmiszert ajánlott fel Magyarországnak. A miniszteri beszédet követő vita során több ellenzéki képviselő is felszólalt, támogatásukról biztosítva a magyar népet.13 Ezt követően napokig nem került szóba Magyarország az alsóház üléstermében. November 3-án a külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország kilépett a Varsói Szerződés szervezetéből, és a brit kormány nevében ígéretet tett arra, hogy London támogatni fogja az ENSZ- ben Magyarország kérését semlegességének elismerésére.14 November 5-én Selwyn Lloyd beszámolt arról, hogy a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, Nagy Imrét és minisztertársait letartóztatták, majd új kormány alakult Kádár János vezetésével.15 Amikor 1956 novemberében megindult a magyar menekültek első hulláma Ausztria felé, a brit kormány már jóval gyorsabban reagált a helyzetre, és november 7-én a külügyminisztérium államtitkára bejelentette, hogy a kormány fontolóra veszi 2500 magyar menekült befogadását.16 Két nappal később 539
