Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI A tárgyalások során - az Ogulin-Knin koncepción túl - egy újabb vonalvezetési alternatíva, a Növi—Bihaé—Knin útirány is megjelent,130 amelyhez a fiumei városatyák nagy reményeket fűztek. 1911 és 1914 között ifj. Antonio Vio, Fiume parlamenti képviselője élénk kampányt folytatott a delegációban e vonal kiépítéséért. Miként a kamara és a Sirius szabadkőműves páholy, Vio is úgy gondolta, hogy a Samac-Doboj vasútvonal csak a Magyar Királyságnak kedvez, a kikötővárosnak nem. Vio kiemelte, hogy Fiume még mindig nem rendelkezik összeköttetéssel Bosznia és Hercegovina irányában, és így nem tehet semmit az ellen, hogy az osztrákok a bosnyák forgalmat a dalmát kikötők felé tereljék.131 130 DARI 7, Ált. 472. d. 5805/1910 (XXIII.2. 21. a. sz.). A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőkönyve, 1910. szept. 21.; La ferrovia dalmata nei riflessi di Fiume. La Bilancia, 1910. november 9. 2.; MNL OL K 26, 952. cs. 1912, XXXVI. t. 2317 (68. a. sz.). A kereskedelmi miniszter a magyardalmát határszéli vasúti összeköttetésekről, 1912. ápr. 6. 131 Per i nostri interessi commerciali. Un discorso dei deputato di Fiume alle Delegazioni ungheresi. La Bilancia, 1912. október 9. 1. 132 DARI 7, Ált. 552. d. 1134/1913 (XIII. 1. 4. a. sz.). A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara felirata a bosnyák vasutak tárgyában, 1913. febr. 20. 133 II discorso del dott. Vio alla Delegazione ungariche. La Bilancia, 1912. november 16. 3. 134 DARI 7, Ált. 552. d. 1134/1913 (XIII. 1. 4. a. sz.). A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara felirata a bosnyák vasutak tárgyában, 1913. febr. 20. 135 MNL OL Z 41, 233. cs. 2108. t. 2267.bb./VII. Információ, 1910. aug. 25. 136 Az 1910. június 21-éré hirdetett országgyűlés képviselőházi naplója I-XLI. Bp. 1910-1918. (a továbbiakban KN 1910-1918) XX. 487. országos ülés, 1913. dec. 16. 496-500. 137 KN 1910-1918, XX. 487. országos ülés, 1913. dec. 16. 498. Vio egy olyan vasútpolitika folytatását követelte a magyar kormánytól, ami kölcsönösségen és egyenlőségen nyugszik, valamint harmóniában áll a Monarchia összes államának közgazdasági érdekeivel. Ezért tiltakozott a Bihaéot nem érintő Ogulin—Knin vonal létrehozása ellen,132 és ezért érvelt úgy, hogy a szakasz kiépülésével Fiume természetes Hinterlandját - Boszniát - Dalmáciába integrálják.133 Vio 1913 decemberében a képviselőházban is ugyanebben a szellemben szólalt fel.134 Ekkor az országgyűlés figyelmét arra hívta fel, hogy a Bihaé—Növi reláció közös költségen való létrehozása némileg ellensúlyozhatná azt a veszteséget, ami a folyamatban lévő Banja Luka—Jajca vonal kiépítése - tehát de facto Bées és Szarajevó közvetlen összekötése - miatt éri a kikötővárost.135 Vio szerint viszont, ha ez nem történik meg, Fiume elveszíti földrajzilag természetes hátterét, exportlehetőségei többségét, és a Magyar Királyság elsőrangú kikötője Spalato lesz.136 A fiumeiek olykor ellentmondásosnak tűnő állásfoglalásaiból jól látszik, hogy a város vezetői fokozatosan adták alább az igényeiket. Ez oda vezetett, hogy 1913 végére már mindegy volt számukra, hogy a bosnyák vasút milyen vonalvezetéssel valósul meg, csak Fiume ne szigetelődjön el teljesen.137 527
