Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
ORDASI ÁGNES Möttlingen át az országhatárig, és onnan Károlyvárosig, valamint Ogulintól (vagy a Károlyváros—Fiume vasútvonal más alkalmas pontjától) Otocaé, Gospié—Gracac, Mala-Popina és Pribudié érintésével az országhatárig kiépítsék. A magyar fél beleegyezett abba is, hogy Pribudiétól Kninig szabványos nyomtávú vasúti összeköttetéseket hozzanak létre, és hogy a munkálatok 1908-ban megkezdődjenek.103 103 MNL OL K26, 941. cs. 1912, VII. t. 1975. 2207. ein. sz. minisztertanácsi előterjesztés, 1912. márc. 13. 104 Tómöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból). Századok 100. (1966) 879-923. 105 Ress Imre: Birodalmi lojalitás és nemzeti érdekérvényesítés. In: Varietas Europica Centrális. Tanulmányok a 70 éves Kiss Gy. Csaba tiszteletére. Szerk. Ifj. Bertényi Iván - Géra Eleonóra - Mészáros Andor. Bp. 2015. 315-330. 106 György Endre: Keletre magyar! Bp. 1877. 124-125. A képviselőház és a közvélemény meghatározó része árulásnak tekintette Bosznia és Hercegovina időközben bekövetkezett annektálását.104 Igaz, egyesek a területgyarapodásban a preventív védelmi intézkedéseket és a magyar nagyhatalmiság jeleit, illetve a gazdasági és kulturális behatolás kibővülő lehetőségeit is felismerték ebben a politikai döntésben.105 A magyar közgondolkodásban több egymással keveredő elképzelés mutatkozott az osztrák politikai és gazdasági befolyás ellensúlyozására. Közülük az egyik Fiume versenyképességének növelése, infrastrukturális megerősítése volt oly módon, hogy a kikötőváros az osztrák-magyar vámunió esetleges felbontásával és a bekövetkező gazdasági önállósággal járó kihívásokat felkészülten várhassa, és a lehető legkisebb megrázkódtatással állhasson át az új struktúrára. Bosznia és Hercegovina megszállása előtt ezt az álláspontot képviselte György Endre, aki meggyőződéssel vallotta, hogy Magyarország örökre tranzitország marad, amennyiben elmulasztja közlekedését és iparát fejleszteni, valamint Fiume helyzetét érdemileg javítani. O úgy látta, hogy a magyar országgyűlés nem elég erős ahhoz, hogy Bécs és Növi összekötését megakadályozza, de kompenzációként a Budapest-Zimony vasút kiépítését kiharcolhatja.106 Második alternatívának a dalmát, a boszniai és egyéb balkáni piacok megszerzése bizonyult, amit többnyire (de nem minden esetben és nem feltétel nélkül) Fiume támogatása mellett képzeltek el. Ennek a gondolatnak számos verziója felmerült, de közös elemük volt, hogy - a paritás elve alapján - nélkülözhetetlennek tartották a magyar szempontok hathatósabb érvényesítését Boszniában és Hercegovinában. A többség szeme előtt azonban nem a megszállt tartományok, hanem Dalmácia „közelebb hozásának” célja lebegett, amit történelmi, közjogi indokok, valamint a dalmát lakosság állítólagos szimpátiája alapján gondoltak megvalósíthatónak. Néhányan nem kevés elfogultsággal még a Fiumében szerzett tapasztalatokat 522
