Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI A magyar kormány és a fiumei elitcsoportok párbeszédkészségét jelzi, hogy — miközben a kamara küldöttsége személyesen gratulált Budapesten Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternek hivatalba lépése alkalmából - a municipális válságot követően a cselekvőképességét éppen csak visszanyerő fiumei városi képviselőtestület (Rappresentanza) feliratban fordult Széli Kálmán miniszterelnökhöz. A beadványban a korábbi felterjesztések tartalmát foglalták össze. Beszámoltak a kikötőváros nehéz gazdasági viszonyairól, a kereskedelmi forgalom pangásáról és a megélhetési lehetőségeik szűküléséről. Felpanaszolták, hogy az egyoldalú tarifapolitika következtében a kereskedők az áruikkal Fiume helyett Triesztet keresik fel. Valamint kitértek arra, hogy Ausztria expanziós törekvései, Dalmácia és az okkupáit tartományok vasúthálózatának kiépítése tovább rontanak a helyzeten, mivel ezek Fiume számára újabb riválisokat teremtenek. Megismételték, hogy az osztrák ambíciók az egész országra káros hatást gyakorolnak, amit kompenzálni kell, így az Ogulin—Bihaé vonal létrehozása nem várhat tovább.88 88 DARI 7, Ált. 275. d. 3068/1902 (XIII. 1. 1437. a. sz.). A városi képviselőtestület az Ogulin-Bihac vonalról, 1902. jún. 8. 89 DARI 7, Ált. 280. d. 2941/1902 (XXII. 2. 189. a. sz.). Bizalmas értesítés a dalmáciai és albániai kereskedelemről, 1902. jún. 18. A Rappresentanza beadványát a fiumei kormányzó, Szapáry László is támogatta, aki egy külön felterjesztést is készített a kereskedelemügyi miniszter számára, amikor 1902-ben Antonino di San Giuliano olasz szenátor körutazást tett Dalmáciában és Albániában azzal a céllal, hogy Róma kelet-adriai és algériai expanziós lehetőségeit felmérje. A kormányzó a szenátor utazását úgy értékelte, hogy Fiumének és az országnak már nemcsak Bécs, Trieszt és Spalato kellemetlenkedésével, hanem az olasz érdekszféra kiterjesztésével is számolnia kell. A kormányzó preventív megoldásként a magyar állam balkáni tér foglalását, az újabb déli piaci lehetőségek feltárását javasolta, illetve - miként a városatyák is - a kikötővárosnak az országos kereskedelmi hálózatba való jobb beágyazását, hajózási és vasúti összeköttetéseinek bővítését szorgalmazta.89 Mindezek ellenére az egymást váltó fiumei delegációk és felterjesztéseik sokáig eredménytelenek maradtak. Az állam (ok) szintje A folyamatos osztrák—magyar egyezkedéseknek és a külpolitikai változásoknak köszönhetően a fiumei városvezetés törekvéseit végül siker koronázta. 1904-ben a magyar parlament elfogadta az úgynevezett beruházási törvénycsomagot, amit nem sokkal később Ferenc József is jóváhagyott (1904. évi XIV. te.). Ennek részeként az országgyűlés 11 millió koronát irányzott elő az állami költségvetésből Fiume fejlesztésére, azaz a kikötő bővítésére, újabb raktárak létesítésére, egy 519
