Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ordasi Ágnes: A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában
A FIUMEI ELITCSOPORTOK ÉS A BOSNYÁK VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS DILEMMÁI részeként vitatták meg, ugyanakkor nem maradt el a birodalom aszimmetrikus működési mechanizmusainak felemlegetése sem. A dalmáciai vasút létesítése - hadügyi okokból - 1868 óta foglalkoztatta Bécset.25 Az első komolyabb koncepciókat 1874-ben a határőrvidéki katonai igazgatásért felelős Antun Mollinary táborszernagy dolgozta ki, aki a vasút vonalát a m. kir. államvasutak Ogulin állomásából kiágazólag Otocaéon, Gospiéon és Gracacon át Kninig, illetve a dalmát határig vezettette volna. Elképzelése nem valósult meg, mivel a terveket kidolgozó magánvállalkozás nem tudta előteremteni a nehéz horvát és szlavóniai terepviszonyok miatt kivételesen magas építési költségek fedezetét.26 A kormány pedig nem akarta állami költségvetésből megépíteni a főleg az osztrák érdekeket szolgáló szakaszokat. így Dalmácia „közelebb hozása” vagy legalább katonai birodalmi integrációja lekerült a napirendről, de továbbra is cél maradt. 25 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Z 41 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Okmánytár (a továbbiakban: Z 41), 233. csomó, 2108. tétel, 2267.bb. dosszié, I. Pro memoria, 1910. szept. 2.; MNL OL K 26 Miniszterelnökségi levéltár. Miniszterelnökség Központilag iktatott és irattárazott iratok (a továbbiakban: K26), 941. csomó, 1912, VII. tétel, 1975. 2207. ein. sz. minisztertanácsi előterjesztés, 1912. márc. 13. 26 MNL OL K26, 941. cs. 1912, VII. t. 1975. 2207. ein. sz. minisztertanácsi előterjesztés, 1912. márc. 13. 27 Az 1901. évi október hó 24-ére meghirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I —XXXI. Bp. 1902-1905. (a továbbiakban: KN 1902-1905) VI. 109. országos ülés, 1902. máj. 6. 336. 28 Csaplár-Degovics Krisztián: „Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink”? Magyar részvétel a Monarchia gyarmatosítási törekvéseiben (1867-1914). Bp. 2022. 29 Az 1878. évi október hó 19-ére hirdetett országgyűlés képviselőházi naplója I-XIX. Bp. 1878- 1881. (a továbbiakban: KN 1878-1881) XIV. 280. országos ülés, 1880. jún. 10. 193-195., 197-200. 30 Régi Vasutas. Magyar Figyelő 1. (1911) III. kötet. 147-150. A vasúttal kapcsolatos disputák Bosznia és Hercegovina 1878-as megszállásakor megélénkültek. Az osztrákok - levonva az okkupáció tanulságait - arra jutottak, hogy elengedhetetlen a tartományok fejlesztése. Elhatározás született Dalmácia és Bosznia vasúti összeköttetésének megteremtéséről, valamint egy Bécstől Szarajevóig terjedő útvonal kiépítéséről.27 Ez utóbbi - különösen a Novi-Sziszek szakasz — azért bírt jelentőséggel, mert Ausztriának a balkáni gazdasági expanzióját, piacszerző politikáját alapozta volna meg. Ám a koncepciók mögött elsősorban stratégiai és hadászati megfontolások álltak, amitől a magyar politikai elitcsoportok elvi, (nemzet)politikai és finanszírozási okokból ódzkodtak.28 A magyarok bécsi tervekkel szembeni „akadékoskodása” az ország kritikus anyagi helyzetére, túlterhelt költségvetésére, valamint a szakaszok megítélésére, ár—érték arányára és (kérdéses) finanszírozási formájára vezethető vissza.29 A képviselők jelentős része ugyanis pazarlásnak tartotta a bosnyák vonalra áldozni, mivel abban Bécs (nagy)hatalmi vágyait vélték felismerni. Szerintük Magyarország igényeinek Budapest és Szaloniki vasúti összeköttetése jobban megfelelt volna.30 A képviselők a bosnyák és az oszmán területeket Bécs kizárásával, a tarifák önálló 507
