Századok – 2024

2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására

CZINEGE SZILVIA hogy új »párt« alakuljon mely voltaképen csak a pártvezérből áll.” - kommentál­ta kritikusan A Hon a kezdeményezés támogatottságát.136 136 A Hon, 1872. április 6. (esti kiadás) 1. 137 EPL Simor nyl. Cat. 44. 1880. Nr. 1844. Otocska Károly levele Simor Jánosnak 1880. márc. 3. 138 Kecskeméthy Aurél naplója 1851-1878. S. a. r. Rózsa Miklós. Bp. 1909. 270. 139 1508/1875. B. M. ein. számú körrendelet az egyletek tárgyában. Közli: Magyarországi Rendele­tek Tára 1. Bp. 1898. 245-248., 247. A rendelet mellékletének második pontja szerint: „Lényegesen A pártalapítás kudarcának további oka, hogy az 1870-es években Magyarországon a liberalizmus volt az uralkodó politikai irányzat, így egy fele­kezeti alapon is szervezett új konzervatív párt nem igazán vehette fel a versenyt a Deák-, illetve a Szabadelvű Párt hegemóniájával. Apponyi ráadásul mozgal­mát Pozsonyban indította el, amely ekkor már nem volt az ország központja, és amely — hiába volt itt elérhető a német nyelvű felekezeti sajtó — nem válhatott a pártalapítási mozgalom centrumává. Annak ellenére sem, hogy az 1870-es évek első felében alakult katolikus egyletek, olvasókörök, kaszinók egy része német nyelvű volt. Továbbá azért sem, mert Pozsonyban az 1870-es évek végére a kato­likus hitélet „kialvó félben van”, és a Das Recht akkori szerkesztője, Kari Otocska a lap beszüntetése mellett döntött.137 Az események kedvezőtlen alakulásához Apponyi karaktere is hozzájárult, egyrészt önálló politikusként nem tudott olyan vezetővé válni, aki a hozzá ha­sonlóan gondolkodókat képes egy párttá kovácsolni, másrészt ekkorra vesztett népszerűségéből is, Kecskeméthy Aurél szerint egyenesen „lehetetlenné tette magát katholikus pártalakítási ügyetlenségével”.138 Törekvése egy felekezeti párt megalapítására tehát korainak bizonyult, mivel a katolikus egyház egy része sem érezte szükségét a szervezkedésnek. Továbbá hiányzott a társadalmi bázis is, mi­vel az ókonzervatívok — noha jelentős részük katolikus volt — politikai csoport­ként egyrészt nem élveztek népszerűséget, másrészt nem feltétlenül foglalkoztak egyházpolitikai kérdésekkel. Apponyi György politikai karrierjének ez a pártalapítási kísérlet volt az utolsó olyan állomása, ahol minden tudását, kapcsolatát és anyagi forrását felhasználva próbált síkra szállni egy, a katolikus egyház pozícióit javító célért, ami az 1870-es években a Konzervatív Katolikus Párt létrehozásában öltött testet. A választási kudarcokat követően azon munkálkodott, hogy fenntartsa mind a pozsonyi ka­szinót, mind pedig a Das Recht című lapját, 1878 azonban mindkét intézmény esetében fordulópontnak bizonyult. 1878 májusában ugyanis Pozsony vármegye főispánja, Esterházy István gróf (1822-1899) nem megengedhető magatartásra hivatkozva be akarta záratni a pozsonyi kaszinót, ezért Apponyi a kaszinó védel­mében a belügyminisztériumhoz fordult. A belügyminisztérium válaszában — az egyletekről szóló 1875. évi rendeletre139 hivatkozva — jogosnak ítélte a főispán in­496

Next

/
Thumbnails
Contents