Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
CZINEGE SZILVIA hogy új »párt« alakuljon mely voltaképen csak a pártvezérből áll.” - kommentálta kritikusan A Hon a kezdeményezés támogatottságát.136 136 A Hon, 1872. április 6. (esti kiadás) 1. 137 EPL Simor nyl. Cat. 44. 1880. Nr. 1844. Otocska Károly levele Simor Jánosnak 1880. márc. 3. 138 Kecskeméthy Aurél naplója 1851-1878. S. a. r. Rózsa Miklós. Bp. 1909. 270. 139 1508/1875. B. M. ein. számú körrendelet az egyletek tárgyában. Közli: Magyarországi Rendeletek Tára 1. Bp. 1898. 245-248., 247. A rendelet mellékletének második pontja szerint: „Lényegesen A pártalapítás kudarcának további oka, hogy az 1870-es években Magyarországon a liberalizmus volt az uralkodó politikai irányzat, így egy felekezeti alapon is szervezett új konzervatív párt nem igazán vehette fel a versenyt a Deák-, illetve a Szabadelvű Párt hegemóniájával. Apponyi ráadásul mozgalmát Pozsonyban indította el, amely ekkor már nem volt az ország központja, és amely — hiába volt itt elérhető a német nyelvű felekezeti sajtó — nem válhatott a pártalapítási mozgalom centrumává. Annak ellenére sem, hogy az 1870-es évek első felében alakult katolikus egyletek, olvasókörök, kaszinók egy része német nyelvű volt. Továbbá azért sem, mert Pozsonyban az 1870-es évek végére a katolikus hitélet „kialvó félben van”, és a Das Recht akkori szerkesztője, Kari Otocska a lap beszüntetése mellett döntött.137 Az események kedvezőtlen alakulásához Apponyi karaktere is hozzájárult, egyrészt önálló politikusként nem tudott olyan vezetővé válni, aki a hozzá hasonlóan gondolkodókat képes egy párttá kovácsolni, másrészt ekkorra vesztett népszerűségéből is, Kecskeméthy Aurél szerint egyenesen „lehetetlenné tette magát katholikus pártalakítási ügyetlenségével”.138 Törekvése egy felekezeti párt megalapítására tehát korainak bizonyult, mivel a katolikus egyház egy része sem érezte szükségét a szervezkedésnek. Továbbá hiányzott a társadalmi bázis is, mivel az ókonzervatívok — noha jelentős részük katolikus volt — politikai csoportként egyrészt nem élveztek népszerűséget, másrészt nem feltétlenül foglalkoztak egyházpolitikai kérdésekkel. Apponyi György politikai karrierjének ez a pártalapítási kísérlet volt az utolsó olyan állomása, ahol minden tudását, kapcsolatát és anyagi forrását felhasználva próbált síkra szállni egy, a katolikus egyház pozícióit javító célért, ami az 1870-es években a Konzervatív Katolikus Párt létrehozásában öltött testet. A választási kudarcokat követően azon munkálkodott, hogy fenntartsa mind a pozsonyi kaszinót, mind pedig a Das Recht című lapját, 1878 azonban mindkét intézmény esetében fordulópontnak bizonyult. 1878 májusában ugyanis Pozsony vármegye főispánja, Esterházy István gróf (1822-1899) nem megengedhető magatartásra hivatkozva be akarta záratni a pozsonyi kaszinót, ezért Apponyi a kaszinó védelmében a belügyminisztériumhoz fordult. A belügyminisztérium válaszában — az egyletekről szóló 1875. évi rendeletre139 hivatkozva — jogosnak ítélte a főispán in496
