Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czinege Szilvia: Apponyi György 1872-es kísérlete egy katolikus konzervatív párt alapítására
CZINEGE SZILVIA és úgy látta, hogy ez a katolikus szervezkedés csak bomlasztaná azt. A néhány levélváltást megélt polémia során Apponyi végig kitartott elvei és azon terv mellett, amely az elképzeléseit tartalmazta. Társadalmi bázis teremtése: a sajtó Apponyi nemcsak a kaszinókkal kívánta megteremteni azt a szellemi közeget, amely egy katolikus konzervatív párt bázisa lehet, hanem a cél érdekében lapot is alapított: 1872 márciusában indította útjára Pozsonyban a Der Katholik című német nyelvű hetilapot.55 Ez a korabeli tendenciákba is illeszkedő lépésnek számított. A kiegyezés utáni hírlapirodalomra ugyanis jellemző volt, hogy politikusok ragadták magukhoz a kezdeményezést, és álltak a lapok vagy azok szerkesztőségének élére. Nőtt továbbá a vidéki politikai lapok száma, amelyek nagy része német nyelven jelent meg. A Der Katholik viszont némileg kilógott a sorból, mivel kiadásának helye Pozsony volt, pedig ekkor Pest számított nemcsak a politikai élet, hanem a politikai sajtó központjának is.56 55 1874-től Das Recht néven jelent meg. A lapról bővebben lásd Tóth László: Vogelsang és a magyar konzervatív politika 1867 után. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. 1933. október 7. Bp. 1933. 517-518.; újabban Czinege Szilvia: Apponyi György mint lapalapító. Magyar Könyvszemle 139. (2023) 3-4. sz. 388-404. 56 Gergely András — Veliky János: A sajtó útja a politikában 1867 után I. Az információs rendszer a politika szolgálatában. Rádió és Televízió Szemle 9. (1977) 1. sz. 84-88. 57 1869-ben Pozsony vármegye 297 377 főt számláló lakosságából 248 025 volt katolikus. Pozsony városában pedig 46 540 lakos élt, amelyből 34 714 fő vallotta magát katolikusnak. - Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Összeáll. Sebők László. H. n. 2005. 151. 58 1880-ban a város lakosságának 63%-a volt német ajkú (30 440 fő) és csupán 15 %-a (7270 fő) magyar anyanyelvű. - Pisztory Mór: Pozsony városa. (Megyei monographiák 1.) Bp. 1891. 123. 59 Rózsa Mária: Pozsony a német nyelvű helyi sajtóban (1850-1920). In: Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Szerk. Czoch Gábor - Kocsis Aranka - Tóth Árpád. Pozsony 2005. 436. A kaszinó elnökségének vállalása mellett ez az újabb lépés is azt mutatja, hogy mozgalma központjául Pozsonyt akarta megtenni. Apponyi a fennmaradt levelek vagy beszédek egyikében sem fejtette ki, miért éppen Pozsonyban szervezkedett. Választását indokolhatja, hogy 1866-tól életvitelszerűen élt Pozsonyhoz közeli birtokán, Eberhardon. Továbbá nemcsak Pozsony városa, hanem maga a vármegye is túlnyomó részben katolikus volt,57 emellett német ajkú.58 Utóbbi miatt Apponyi lapjának német nyelvűsége indokoltnak tekinthető, annál is inkább, mivel Pozsonyban a német sajtót csak a 19. és 20. század fordulója körül kezdte felváltani a magyar nyelvű hírlapírás.59 Apponyi pozsonyi fellépését indokolhatja az a tény is, amelyet egy későbbi levelében fejtett ki az esztergomi érseknek a lapalapítás motivációjáról: „Pozsony városában, a hol a német ajkú számos hitfeleink 482
