Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
SZÁSZ HUNOR kísérletért és gyilkossággal való fenyegetésért halálbüntetés, enyhébb esetben kínzás járt. A legsúlyosabb ítéletet azonban csak akkor szabták ki, ha három tanúnál több bizonyította a vétket, és ők is minden kétséget kizáróan.18 Bocskor János esetében sem a tanúk száma, sem a tanúvallomások nem voltak perdöntőek. A viceszék éppen ezért nem is ítélte el, de kikérte Kálnoki Ferenc főkirálybíró19 jogi véleményét. Kálnoki alapos jogi tájékozottságról tett tanúbizonyságot, amikor a terhelő és felmentő vallomásokat, a szóban forgó eset körülményeit, következményeit, valamint hátterét és a vádlott múltját is figyelembe véve mondott véleményt, egyetértve a viceszéki ítélettel. A vád szerepét betöltő procurator azonban újabb perfelvételt (novumot) kért, így az ügyet nem lehetett lezárni. A főkirálybíró beleszólhatott a pereskedés rendjébe, ahogy azt az említett ügy kapcsán Kálnoki Ferenc meg is tette. Figyelmeztette a viceszéket, hogy adjanak időt a vádlottnak újra felkészülni a saját védelmére, és ne kezdjék újra a pert túl hamar. Emellett tanácsot adhatott büntetés és ítélet kapcsán is. Bocskor János esetében a főkirálybíró ideiglenes, meghatározatlan ideig tartó elzárást tanácsolt addig, amíg Werbőczy Decretum^ alapján kimondják, hogy a gyújtogatás ügyében ártatlan.20 18 DJAN H F 29 Alcsíkszék levéltára (a továbbiakban: F 29), 1/68. fol. Irv. Kálnoki főkirálybíró jogi véleménye egy gyújtogatási per kapcsán, 1745. márc. 31. 19 Gróf kőröspataki Kálnoki Ferenc 1743—1749 között volt Csíkszék főkirálybírója. 20 DJAN H F 29, 1/68. fol. Irv. Kálnoki főkirálybíró jogi véleménye egy gyújtogatási per kapcsán, 1745. márc. 31. 21 MNL OL F 46, 1747/420. Boros Ferencné Abaffi Ilona levele a Guberniumhoz, 1747. 22 Csíkszék 1727-es constitutiója. In: Corpus Statutorum. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye I-V. Közzétette Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen. (Magyarországi Jogtörténeti Emlékek). Bp. 1885-1904. I. 153. A viceszéki ítéleteket sem hajtották végre minden esetben. Előfordult, hogy a győztes felperes hiába várta, hogy a vicetisztek érvényt szerezzenek igazának, széki szinten nem történt meg a végrehajtás. Ilyen eset volt Boros Ferencné Abaffi Ilona ügye, aki az édesapja által visszatartott anyai örökséget perelte viszsza a felcsíki viceszéken, azonban a tisztek nem hajtották végre az ítéletet. Ügyét nem vihette derékszékre, mivel viceszéki szinten pert nyert, ezért egyenesen a Guberniumhoz fordult a panaszával.21 A székgyűlés szabályozhatta a viceszékek rendjét és működését. Az 1727-es széki constitutio elrendelte, hogy ha egy assessor vagy procurator részegen vagy ittasan jelenne meg, először figyelmeztessék, második alkalommal hat, harmadikra tizenkét forint büntetést fizessen, de ha negyedik alkalommal is előfordul, akkor jelentsék a főtisztnek, és az függessze fel őket a hivatalukból. A constitutio elrendelte, hogy az alcsíki viceszéken a Csíkszentimrén tárgyalt hosszabb perek elsőbbséget élvezzenek a csíkbánkfalvi viceszéken folyó rövidebb perekkel szemben.22 450
