Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szász Hunor: Adatok a 18. századi székely székek igazságszolgáltatási intézményeinek történetéhez. Csíkszék esete 1708–1780 között
SZÁSZ HUNOR A székely ispán elnöklete alatt - bizonyára csak ritkán - működő széki törvényszék is a székgyűléseken ült össze.7 A rendszeres széki bíróságok csak 1562 után kezdtek működni, átvéve a székgyűlés igazságszolgáltatási feladatait, amelyekből az még a 18. században is megőrzött bizonyos jogköröket.8 7 Moldovan, L. - Pál-AntalS.: A székely önkormányzat i. m. 37.; Pál-Antal S.: Önkormányzat-történet i. m. 62.; Uö: A székelyek földje i. m. 28—29.; Székelyföld története i. m. I. 174. 8 Marosszékre lásd Pál-Antal S.: A székelyek földje i. m. 77. Csíkszékre lásd Directia Judeteaná Harghita a Arhivelor Nationale [Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Igazgatósága] (a továbbiakban: DJAN H) F 27 Csíkszék levéltára (a továbbiakban: F 27), IX/ 14. fol. Ír. Székgyűlési jegyzőkönyvi kivonat, 1751. jún. 3.; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), F 46 Erdélyi Gubernium Levéltára, Ügyiratok (a továbbiakban: F 46) 1754/765. Jelentés a Guberniumnak egy székgyűlés előtti perről, 1754. máj. 9.; DJAN H F 27, XIX/52. föl. Irv. Székgyűlési pervégzés, 1765. dec. 3. 9 DJAN H F 26 Gyergyószék levéltára (a továbbiakban: F 26), 7. jegyzőkönyv, föl. 4v. Derékszéki határozat, 1726. jan. 8. 10 Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 1927. 33., 346.; Vofkori Mária: A közigazgatási és jogi intézményrendszer és annak fejlődése a székelyeknél. In: Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András - Kovács Kiss Gyöngy - Pozsony Ferenc. Kolozsvár 1999. 493. 11 Pál-Antal S.: Önkormányzat-történet i. m. 75. 12 Uo. 94. Szádeczky tévesen több törvénykezési szintről tett említést: a derék- és viceszék mellett szerinte egy filiális és egy parciális szék is működött a székely székekben. Vö. Szádeczky-Kardoss L.: Az 1763—1764 során létrehozott folytonos táblák új helyzetet teremtettek mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási szempontból. Bár a táblák felállítása a közigazgatás és bíráskodás országos szintű egységesülését is szolgálta, mind az intézményi szervezés, mind annak működtetése során a törvényhatóságokban számos sajátos probléma és azokra adott megoldás jelentkezett. Kutatásom Csíkszék 1708-1780 közötti igazságszolgáltatási intézményeit vonja górcső alá, főként elsődleges, eddig még feltáratlan levéltári forrásokra támaszkodva. Hosszabb távú céljaim közé tartozik, hogy feltárjam a 18. századi székely székek (Aranyosszék, Marosszék, Udvarhelyszék, Háromszék, Csíkszék) közigazgatásának és igazságszolgáltatásának partikuláris és közös jellemvonásait, lehetővé téve a 18. századi székely közigazgatás-történet régóta esedékes, átfogó szintézisének megalkotását. Jelen tanulmányom ehhez a nagy léptékű munkához kíván friss kutatási adatokkal szolgálni. Az elsőfokú bíráskodás intézménye - a viceszék A viceszékek, amelyeket a korszakban fiúszékeknek is neveztek,9 a székely székek igazságszolgáltatási rendszerének elsőfokú fórumai voltak, ahonnan a pereket a derékszékre lehetett fellebbezni.10 A kétlépcsős bíráskodási rendszer az 1562-es székely felkelés után alakult ki.11 A két törvénykezési szint (viceszék és derékszék) hatásköri különbségei azonban hosszú ideig nem voltak tisztázva.12 Még 448
