Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Koloh Gábor: A paraszt terei. A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon
KOLOH GÁBOR azonban nem bír különösebb értékkel, csak ha láthatóvá lesz, hogy miként és miért történhetett ez. A legszűkebb tér, az otthon, a paraszti világ centruma, a be nem fogható világ pedig annak a perifériája. Az otthon a legszűkebb család, a lakhatás és a termelés tere. Gyüker József otthonát a külsőbőcsi Faluvégi utca 22. szám alatt lehetett megtalálni. Ez 1869. december 31-i állapota szerint egy szobából, két kamrából, egy konyhából álló, „lakásra, és mezei gazdálkodásra” szolgáló épület volt. Az udvaron állt még két kamrája, egy színe, egy istállója.2 Hogy miként nézhetett ki, nem nehéz elképzelnie annak, aki a településen sétál és a rozoga, régi épületeket megfigyeli. Kertjével és földjével ez a beltelek, a határban fekvő földjeivel, a kültelekkel a család gazdasági üzeme. Ennek a magjában, bent a házban ült le Öreg Gyüker József, hogy megírja a krónikáját, vagy ahogy művét önmaga nevezte: Az Emlékézsetnek Méltó történetek megírása? Nem magának írta, hanem kimondottan másoknak. Az utódoknak szánta, és hogy személyes élettörténetén túli közléseket is bőven tartalmaz a forrás, abból nyilvánvaló, hogy nem csak a közvetlen leszármazottainak — az információ átadásának a szándéka tehát egyértelmű.4 Közegének - értve ezalatt nemcsak a bocsi, hanem kora magyar paraszti társadalmát — sajátos kommunikációs gyakorlata vizsgálatom kiindulási pontja. írásának helye (hipotetikusan a konyhaasztal) a közlés tere, az a tér, ahol a telket, a házat később újjáépítő, öröklő fia, majd a krónikaírást folytató unokája élt. Ügy vélem, hogy ez, a házon belül rögzített helyen elhelyezkedő felület volt — az étkezés mellett — az írás és az olvasás tere is. A krónikaírás, a kalendárium- és idővel az újságolvasás tere. Olyan, nemzedékeken át hagyományozódó térélmény,5 ahol a külvilág (a paraszti magvilág perifériája) fokozatosan és szinte észrevétlenül nagyvilággá alakul át. Ez pedig egy olyan, a paraszti élet minden terét többé-kevésbé érintő folyamat, amelyet a globalizáció fokozatos, gyengébb-erősebb formájú beszüremkedésének tekintek.6 A hagyományos paraszti világ ugyanis az utolsó azon közegek 2 Népszámlálás: Zemplén (megye), 1869. Family Search weboldal, DGS 8305504. sz. tekercs. (Online hozzáférés: https://www.familysearch.org , letöltés: 2023. júl. 31.) 3 A krónikaként való műfaji meghatározás Hegyaljai Kiss Géza lelkésztől származik, 1952-ből, amikor a régebb óta őrzött dokumentumot a Sárospataki Kollégiumnak ajándékozta. A borítón található „Öreg Gyüker József Naplója 1787-1866” írás, Hegyaljai Kiss kézírásával összevetve más kezét sejteti. - Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei (a továbbiakban: SRKTGy) Kt. 3635. Öreg Gyüker József Naplója 1787-1866. 4 A gyakorlat értelmezéséhez lásd Hoppál Mihály: Folklór és hagyomány. Válogatott tanulmányok. (Örökség) Bp. 2004. 153. 5 A térélmény kapcsán tett észrevételei miatt lásd Báli János: Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége. Kisújszállás társadalma és gazdálkodása egy száz évet élt parasztgazda emlékezetében. Korall 8. (2007) 27. sz. 220. 6 A globalizáció folyamatértelmezéséhez lásd Tomka Béla: Globalizáció: jelentések és definíció. (HistGlob Working Paper 10.) Szeged 2023. 7. ( https://globtort.bibl.u-szeged.hu/wp-content/uplop ads/2023/06/histglobwpl0.pdf, letöltés: 2023. máj. 31.) 44
