Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kertész Balázs: Székesfehérvár középkori történetének néhány kérdéséről
TANULMÁNYOK Kertész Balázs SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL A jelen tanulmány négy, részben egymáshoz is kapcsolódó fejezetből áll: az első a fehérvári bazilika titulusával foglalkozik, a második I. (Szent) István király augusztus 15-i ünnepének, azaz a haláláról történő megemlékezésnek az eredetét kutatja, a harmadik a Szent István király augusztus 20-i ünnepéhez kapcsolódó éves vásár kialakulásának a problémáját járja körül, míg a negyedik fejezet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Szent Ilona-napi sokadalom a szent melyik ünnepnapjához kapcsolódott. A fehérvári bazilika titulusa A középkori Magyarországon a legtöbb templomot Szűz Máriának szentelték,1 azt azonban csak ritkán lehet megállapítani, hogy melyik Mária-ünnep volt a templom címe, s így azt is, hogy mely napon került sor a titulus ünnepére.2 Arról, hogy az I. István király által alapított fehérvári bazilikát is a Boldogságos Szűznek dedikálták, rengeteg adat tanúskodik,3 a pontos titulusát illetően pedig az a megállapítás rögzült a szakirodalomban, hogy az épületet Szűz Mária mennybevétele {Assumptio Beütne Mariae Virginis) ünnepének - azaz Nagyboldogasszonynak (augusztus 15.) - a tiszteletére szentelték. Ennek ellenére a cím kérdését érdemes megvizsgálni.4 1 Kovács Béla: Magyarország középkori patrocíniumai. In: Agria 25-26. Szerk. Bodó Sándor - Petercsák Tivadar. Eger 1990. 411., 415.; Mező András: Patrocíniumok a középkori Magyarországon. (ME TEM Könyvek 40.) Bp. 2003. 397-480. A pécsi egyházmegyéhez lásd K. Németh András: Egyházas helyek, patrocíniumok. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamás - Sarbak Gábor - Sümegi József. Pécs 2009. 275-276. 2 Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben (11-15. század). (METEM Könyvek 15.) Bp. 1996. 211.; K Németh A.: Egyházas helyek i. m. 276. A templomcímhez lásd Fedeles Tamás: ’templomcím’. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon, középkor és kora újkor I —XIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp. 2003-2012. XI. 453-455. 3 Lásd pl. a Mező András által felsorolt forrásokat. - Mező A.: Patrocíniumok i. m. 464-465. 4 A Szűz Mária-tisztelet korai magyarországi történetének a kérdésköréhez lásd Waczulik Margit: Szűz Mária tisztelete kereszténységünk első századában. In: Regnum. Egyháztörténeti évkönyv 1938-1939. Bp. D. n. 59-74.; Kühár Flóris: Mária-tiszteletünk a XI. és XII. század hazai liturgiájában. (A Szent István Akadémia Hittudomány-Bölcseleti Osztályának közleményei III/3.) Bp. 1939; Érszegi Géza: Ég és föld királynője, Mária. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp. 1994. 35-45. A bazilika történetével - vagy azzal is - foglalkozó legfontosabb munkák döntő többsége egészen az 1970-es évekig nem is érintette azt a kérdést, hogy 417 SZÁZADOK 158. (2024) 3. SZ. 417-446.
