Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Martin Posch: A SOE Csehszlovákiában és Magyarországon a második világháború idején, különös tekintettel a Windproof-misszióra
A SOE CSEHSZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN megszűnt Csehszlovákia. Egy héttel a Cseh-Morva Protektorátus és a néppárti („Indák”) Szlovák Köztársaság létrejötte után a D szekció tagjai lehetőséget kaptak arra, hogy megvalósítsák elképzeléseiket. Cselekvési tervükben három alapvető szabotázstípusra összpontosítottak: a) általános szabotázs, ideális esetben Németországban, helyi ellenállók, főként a kommunisták által végrehajtva; b) munkahelyi szabotázs a kiemelt jelentőségű helyeken, olyan magányos munkások bevonásával, akik feltehetőleg nem kötődnek szorosan a kiterjedtebb ellenálló szervezetekhez; végül c) erkölcsi szabotázs, azaz a lakosság, illetve a katonák körében kifejtett propagandatevékenység (e célból füzeteket adtak ki, amelyeket lefordítottak német, lengyel, francia és cseh nyelvre).5 5 The National Archives in Kew (Nemzeti Levéltár, Egyesült Királyság, Kew) (a továbbiakban: TNA), Records of Special Operations Executive (a továbbiakban: SOE), Histories and War Diaries: Registered Files HS 7/3, D section: early history to September 1940. 6 TNA SOE, Histories and War Diaries: Registered Files HS 7/5, D section. 7 Annak ellenére, hogy 1938-1945 között a csehszlovák területet több államalakulat között osztották fel, a szövegben a Csehszlovákia kifejezést használom. Ezen államalakulat jogfolytonosságából (az elnöki folytonosságból és a nagykövetek által biztosított kontinuitásból) indulok ki, valamint abból, hogy a háború után Csehszlovákia (a kárpátaljai területek kivételével) szinte az eredeti határai között újult meg. 8 TNA SOE, Histories and War Diaries: Registered Files HS 7/3, D section: early history to September 1940. 9 Uo. Zömmel propagandaanyagokról és nem szabotázskellékekről lehetett szó. E tevékenységek célja a következő volt: a) támadni mindent, ami a német hadigazdasággal kapcsolatos; elsősorban azon nyersanyagokhoz (vasérc, kőolaj) való hozzáférést, amelyek behozatalára Németország rászorult; továbbá b) lekötni a német hadsereg és a biztonsági szervek minél több tagját az ország védelmével. Ezáltal csökkent volna azon katonák száma, akiket a németek a frontra küldhették. Valamint c) kapcsolatba lépni a rezsim ellenzékével, és szabotázsakciókkal rámutatni arra, hogy nincsenek egyedül a harcban.6 Jelen tanulmány főként a Csehszlovákia és Magyarország keleti térségeit érintő tervekre fókuszál. Tekintettel arra, ahogyan a korabeli britek a közép-európai viszonyokat látták, a Csehszlovákia keleti területére7 , illetve a Magyarország északi részeire használt kifejezések nagy valószínűséggel a mai Szlovákia déli, illetve délkeleti részeit jelölték.8 Terveiknek a futárhálózat kialakítása is része volt. A D szekció fennmaradt feljegyzései alapján, a háborús konfliktus kirobbanását megelőző négyhetes időszakban a volt Csehszlovákia területén is működtek futárszolgálatok, továbbá azon a területen is, amely a bécsi döntést követően Magyarországhoz került. A britek értékelése szerint ebben az időben két és fél tonna anyagot sikerült eljuttatniuk a volt Ausztria és Csehszlovákia, valamint Németország területére, sajnos azonban nem rögzítették pontosan, hogy milyen típusú anyagokról volt szó.9 A háború kezdete után sok útvonal megszűnt, ennek ellenére viszonylag 317
