Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA a politikai és propagandasegítséget, miközben tevékenységével Csehszlovákia meggyengítésére és felosztására törekedett.”43 43 Peter Fedorcák: Tuka proti republike. Proces z roku 1929. Bratislava 2018. 199. 44 Zuzana Illyová - Michal Malatinskÿ: Dva procesy s Vojtechom Tukom. Bratislava 2017. 163. 45 Robert Letz: Nádeje i sklamania. Andrej Hlinka v prvej Cesko-Slovenskej republike na priklade jeho vztahu s prezidentmi T. G. Masarykom a E. Benesom. In: Cernová 1907. Odkaz Andreja Hlinku a Cernovskej tragédie. Red. Robert Letz - Luboslav Hromják- Pavol Stano. Bratislava 2017. 85-89.; Korespondence T. G. Masaryk - slovenstí verejní cinkelé (1918-1937). Red. Jan Rychlik - Richard Vasek - Miroslav Lacko. Praha 2019. 182. sz. dokumentum, 323-324. 46 Maros Hertel: Rozpory v HSLS v 20. rokoch 20. storocia. In: Slovenská l’udová strana v dejinách 1905-1945. Red. Róbert Letz - Peter Múlik-Alena Bartlová. Martin 2006. 186-187. Zuzana Illyová és Michal Malatinskÿ jogtörténészek szerint a Pozsonyi Kerületi Bíróság döntését, amely Tukát katonai árulás és a köztársaság elleni felforgató tevékenység előkészítésének bűntette miatt tizenöt év börtönbüntetésre ítélte, meggyőző bizonyítékok által nem kellően alátámasztott ítéletnek tekinthetjük.44 Ugyanakkor Tuka kapcsolatát egy, az akkori Csehszlovákiával szemben nyíltan ellenséges állammal a későbbi kutatások megerősítették. Hozzá kell azonban tenni, hogy Hlinka tudta nélkül végezte ezt a tevékenységét, amely büntetőjogi szempontból valóban kimerítette a hazaárulás tényét, és amely bizonyosan nem felelt meg a Hlinka-féle Szlovák Néppárt doktrínájának. A társadalomban nagy visszhangot kiváltó diskurzusban a személye elleni vádakat azonban kiterjesztették a párt egészére. Hlinka pártelnök Tukát támogató makacs védekezése szerencsétlen módon hozzájárult ahhoz, hogy a párthoz sokan a „magyar ötödik hadoszlop” címkét társították. Jóllehet Hlinkában is felmerültek kételyek, elnökhelyettesét politikailag tisztának tartotta, és az ügyet a csehszlovák centralista erők kísérletének tekintette, hogy tönkretegyék a HSES-t, amely 1927 óta először döntött a prágai kormányba való belépés mellett. Hlinka még Masaryk köztársasági elnökkel is konfliktusba került Tuka miatt. Konfrontativ levelezésük — az egyik oldalon a paternalista Masaryk, a másikon az ingerült Hlinka nyilatkozott — személyes hangneme akaratlanul is politikai polémiára váltott át.45 Masaryknak óhatatlanul reflektálnia kellett Hlinka álláspontjára, amiért az — modern kifejezéssel élve — „hasznos idiótaként” védte a védhetetlen Tukát; és fordítva, Hlinka sem tűrhette, hogy Masaryk nézeteiben a „cseh felsőbbrendűség” nyilvánuljon meg vele szemben. A HSES névadó elnöke azonban - Tuka iránti feltétlen bizalmával - saját pártjának egységét is aláásta. Az 1918. évi államfordulat előtt is fontos szerepet játszó szlovák néppárti politikusok egy csoportja, Ferdinand Juriga és Flórián Tománek vezetésével már 1926 decemberében levelet intézett Hlinkához, amelyben azt kifogásolta, hogy a Néppártban egyre nagyobb befolyást gyakorolnak olyan személyek, akiknek a szlovák identitása nem teljesen egyértelmű, és akik 1918 előtt nem játszottak vezető szerepet a szlovák nemzeti mozgalomban.46 Ez volt a kezdete annak a belső 299
