Századok – 2024

2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása

ANTON HRUBON

Politikai tanulmány című elméleti írásában fejtett ki,31

azt követően is terjeszteni próbálta, hogy szándéka ellenére el kellett hagynia az akadémiai pályát. Ez a váltás lehetővé tette számára, hogy az említett elméleti munkájában ismertetett eszméit „újracsomagolja”. Közönségét - militáns retorikát használva - az olasz fasizmusra jellemző keresztény miszticizmus gondolataival szólította meg.

31 Tuka Béla: A szabadság. Politikai tanulmány. Bp. 1910.

32 Sabine

Witte:

Nationalistische Intellektuelle in der Slowakei 1918-1945. Kulturelle Praxis zwischen Sakralisierung und Säkularisierung. Berlin 2015. 319.

33 Vojtech Tuka: Kristovi bojovníci.

Zilina

1921. 1.

34 Roger Griffin: The Nature of

Fascism. London-New York

1996. 26.; Uö: Modernismus a

fasismus.

Pocit zacátku za

Mussoliniho a

Hitlera.

Praha 2016. 30., 39. (Az

angol eredeti: Uö:

Fascism

and Modernism. The Sense of Beginning under Mussolini and Hitler. Basingstoke-New York 2007.)

A Kristovi bojovníci (’Krisztus harcosai’) című brosúrája szintén jól tükrözi a fiatal szlovák katolikus nemzedéket megcélzó mozgósító fellépését. A saját kiadásban megjelent röpirat, amely az 1921. augusztus 14-én, a zsolnai katolikus diákkongresszuson elmondott beszédét tartalmazza, híven visszaadja korabeli gondolkodását, azt, hogy hogyan jutott el pár év alatt a miszticizmus talajáról a nemzetileg keretezett fasizmus eszmevilágáig. Egyik első szlovák nyelvű nyilvános fellépése során Tuka az „ezeréves szlovák tél” mitikus képéből kiindulva beharangozta a nemzeti tavasz és feltámadás eljövetelét.32

Ez a gondolat persze a korabeli szlovák és csehszlovák kontextusban nem számított túlságosan eredetinek. A világháború utáni években a — sötét éjszakaként megjelenített — bukott Monarchiát támadó,33

az állam által támogatott magyarellenes hangnem a korabeli csehszlovákiai közbeszéd fősodrához tartozott. Annál érdekesebbek viszont Tuka utalásai az új kezdetre, a nullpontra, vagy a „befejezetlen forradalomnak a nemzet szellemi megújulása” jegyében történő befejezésére. Amint arra Roger

Griffin, brit

politológus és történész munkáiban rámutatott, ezek a motívumok jelentették a fasiszta ideológia utópista mítoszának a kulcselemeit, amelyeket az 1920-as évek legelején Európában még nem fogalmaztak meg átfogóan.34

Mindenesetre látható, hogy már ekkor feltűntek bizonyos közös nyelvi alakzatok a transznacionális fasiszta kommunikációban.

Az adott társadalmi helyzetben Tuka filozófiája nemcsak apolitikus kulturális kritikát tartalmazott, hanem megfogalmazásaival lélektanilag ösztönözte a rendszer elleni lázadást, még ha okosan ügyelt is arra, hogy elkerülje az államellenes agitációt. Tuka az ifjúságot tekintette felelősnek a történelmi küldetés beteljesítéséért, úgy vélte, a fiatalokra vár a szlovák történelem írásának feladata. Arra ösztönözte őket, legyenek kezdeményezőek, annak érdekében, hogy a szlovákok felsorakozhassanak a világ többi szuverén nemzete közé. A Kristovi bojovníci című röpiratából - a sorok közt - kiolvasható a csehszlovák rendszerrel és a parlamenti demokráciával, legalábbis annak

296