Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÓTH HAJNALKA- majd Lúgosra81 -, és lezárták az Erdély és Temesvár közötti határt.82 Erre utal az Udvari Haditanács 1700. december 23-án Marsiglinek küldött utasítása is.83 illetve a másik irányban a Márga vizétől kezdve, ahogy a Ruszka havasok csúcsai a Maros folyóhoz érnek’) - ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. fok 9r. 81 Marsigli Lúgosra való visszatéréséről az 1700. nov. 20-i jelentésében írt. - Marsili, L. E: Relazioni i. m. II. 420—421.; E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 170. 82 Valójában annak nem minden szakaszát. Vö. E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 170. 83 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 410. Exp. (1700) fok 425r. Az Udvari Haditanács utasítása Luigi Ferdinando Marsiglihez. Bées, 1700. dec. 23. Vö. uo. Prot. Bd. 413. Reg. (1701) fok 14v. Az Udvari Haditanács utasítása Luigi Ferdinando Marsiglihez. Bées, 1701. jan. 10. (Válasz Marsigli 1700. dec. 1 3-i jelentésére.) 84 A karlócai béke és Európa i. m. 214—215. 85 ÖStA HHStA OHSch Kt. 9. Nr. 125. fok 9v. A várrombolásokra vonatkozóan lásd Oross András: Rendeletek és intézkedés-tervezetek a magyarországi várak lerombolásáról (1699-1702). Forrásközlés. Fons 12. (2005) 257-294.; Uő: A Magyar Királysági, m. 113-146. 86 Lásd a karlócai béke tizennyolcadik cikkelyét: A karlócai béke és Európa i. m. 222. 87 F. Molnár Mónika megemlíti Ibrahim efendi Marsiglihez írt levelét, amelyben a biztos reményét fejezte ki, hogy a tavasz elején befejezik a határok elkülönítését. - EMolnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 175-176. Vö. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 412. Exp. (1701), Bd. 413. Reg. (1701), passim. Az Udvari Haditanács protokollum-köteteinek vonatkozó bejegyzései az 1701. év első feléből. 88 EMolnár M.: Tárgyalási technikák i. m.; Uő: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 168-176., 177—194. Ibrahim pasa első hivatalos levele 1700. nov. 25-én érkezett meg Marsiglihez, amelyre a gróf dec. 26-án válaszolt. - Uo. 177., 178. A karlócai béke második pontja szerint a temesvári vilajet területén maradt várakat - „Karánsebes, Lugos, Lippa, Csanád, Kiskanizsa, Becse, Becskerek, Zsablya innen, és belül Erdélynek a jelen háború előtt érvényes régi határvonalán”84 lévőket - a császáriak által ki kellett üríttetni, illetve lerombolni, és azokat az oszmánok nem építhették újjá. Oszmán aga az alábbi várakat említette meg: „Sebes [Karánsebes] qaFesiyle Lügös [Lugos] Fäced [Facsád] ve Lipova [Lippa] Fenläq [Fenlak] ve Canäd [Csanád] ve Besenova [Óbesenyő] Bece [Becse] ve Beckerek [Becskerek] Vérsec [Versec] ve Böqca [Boksánbánya] ve Zidovär [Zsidóvár] qaFeleri”.85 A várrombolásoknak és kiürítéseknek közvetlenül a határkijelölés után kellett megtörténniük, a béke ezzel vált véglegessé.86 Oszmán aga leírása kitért arra a problémára is, hogy mindezeket pár napon belül nem lehetett megvalósítani: Ibrahim efendi az egyeztetéseket követően Marsigli azon válaszával indult vissza Temesvárra a pasához, hogy a császáriak a tél és tavasz folyamán fogják teljesíteni vállalásaikat (a rombolásokat, kiürítéseket).87 Az aga beszámolója részletesen foglalkozik az 1700 októberében Temesvárra kinevezett Elcsi Ibrahim pasa és Marsigli közötti konfliktusokkal is. A gróf és az új temesvári pasa — Marsigli-hagyatékban fennmaradt — levelezését elemezve F. Molnár Mónika bemutatta a pasa akadékoskodó, rosszindulatú viselkedését és jellegzetes „tárgyalási technikáját”, ami a határ menti munkálatokat jelentősen hátráltatta.88 Az oszmán-török leírás szerint a kettejük közötti első jelentősebb 242
