Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL a velenceieket, hogy kössenek végre békét, addig a császáriak egyre-másra újabb határidőket szabtak Ruzzininak a döntés meghozatalára, valamint a béketárgyalások lezárásának fenyegetésével próbálták meg engedékenységre bírni a tengeri köztársaság követét.73 A törökök taktikája nem volt elhibázott, hiszen tudták, hogy ha a velenceiek — akik csak a császár támogatásával tudtak hatékonyan fellépni — húzzák az időt, az akadályozza a Bécs által szorgalmazott béke mielőbbi megkötésére vonatkozó terveket. Az oszmán tárgyalóbizottság tagjai, a reisz efendi és Maurocordato tehát úgy gondolták, hogy ily módon újabb követelésekkel és a béke megkötésétől vonakodó magatartásukkal tudják legjobban rákényszeríteni akaratukat a kiszolgáltatott és az ő érdekeiket leginkább sértő tárgyalópartnerre, vagyis a Signoriára. A császáriak a nagyobb nyomaték kedvéért és a mielőbbi megegyezés reményében több alkalommal is részt vettek a velenceiek oldalán az oszmánokkal folytatott, gyakran maratoni hosszúságú eszmecseréken.74 Azonban ennek ellenére sem sikerült eredményeket elérni, nem csupán a fent ismertetett levantei határ kérdésében, de a dalmáciai határokat érintő ügyekben75 sem. Ez utóbbiban a helyzetet tovább bonyolította a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom közt található és a Habsburgok védelme alatt álló Raguzai Köztársaság is.76 73 Ruzzini, C.: Relazione i. m. 356-358. 74 Garzoni, P.: Istoria i. m. 800. 75 E Molnár M.: Karlócától Pozsarevácig i. m. 39-40. 76 Rita Tolomeo: La Repubblica di Ragusa e la delimitazione del confine veneto-turco. I trattati di Carlowitz e Passarowitz. In: I turchi, il Mediterraneo e l’Europa. Ed. Giovanna Motta. (Terni di storia 5.) Milano 1998. 305-323. 77 Azonban a gyermek mindössze hatéves korában, még II. Károly halála előtt (1699. febr.) ismeretlen körülmények közt meghalt. 78 Ruzzini, C.: Relazione i. m. 362-363. 1699 januárjában Ruzzini is kénytelen volt tudomásul venni, hogy a lengyelek már nagyon szerettek volna haza indulni, a törökök pedig ellátási nehézségekre hivatkozva akartak véget vetni a tárgyalásoknak. Ráadásul megérkezett Madridból II. Károly végrendelete, amelyben a magyarországi törökellenes háborút végigharcoló, sikeres császári hadvezér, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem fiát, a Brüsszelben élő, gyermek József Ferdinánd Lipót herceget77 tette meg örököséül. A spanyol király döntése, amelyet Anglia és Németalföld is támogatott, vagyis a Wittelsbach-ház örökösödése általános felbolydulást keltett, mivel ez a választás mind a francia király, mind pedig I. Lipót császár igényét a spanyol trónra ellehetetlenítette.78 Ilyen körülmények között és azt követően, hogy az orosz cár nevében Voznyicin követ aláírta a két évre szóló fegyverszünetet az oszmánokkal, a Karlóca mellett felállított táborban megszületett a döntés arról, hogy nem halogatják tovább a megegyezést. Ennek megfelelően 1699. január 26-án megszületett a béke. 221
