Századok – 2024
2024 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mitrovits Miklós (szerk.): Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban (Anka László)
TÖRTÉNETI IRODALOM történeti pontatlanságokat is érdemes lett volna kiszűrni (a Monarchia nem annektálta Bosznia-Hercegovinát 1878-ban [20.]; „Beatrice királynő” [39.] helyett szerencsésebb a Beatrix királyné megfogalmazás). Összességében Fűzi Izabella jól követhetően mutatta be a vizuális élmények, szórakozási lehetőségek, műfajok és a nyilvánosság jellemzőinek változását az 1890- es és az 1910-es évek között. A szerző munkája mind a film-, mind pedig az irodalomtörténet számára tartalmaz új nézőpontokat, egyes szerzőkkel, vizuális technikákkal kapcsolatban pedig újdonságokat is. Tamás Agnes LENGYELKERDÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Szerk. Mitrovits Miklós (Bibliotheca Hungaro-Polonica 2./ Magyar-Lengyel Könyvtár 2.) Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Bp. 2022. 424 oldal A Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban című forrásgyűjtemény a két világháború közötti előzményekre — az 1929 és 1938 között megjelenő Magyar—Lengyel Könyvtárra — viszszatekintő Bibliotheca Hungaro-Polonica sorozat második kiadványaként látott napvilágot. A dokumentumokat Mitrovits Miklós történész, polonista, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének a munkatársa, a 20. századi lengyel történelem elismert és kitüntetett kutatója válogatta, szerkesztette, illetve a kötet jegyzeteit is ő írta. Mitrovits most megjelent munkája szervesen illeszkedik eddigi szerkesztői, kutatói tevékenységébe, emellett a kiadványsorozat újraindítását megalapozó esemény, Lengyelország 1918-ban visszaszerzett függetlenségének centenáriumi megemlékezéséhez is kapcsolódik. A kötet ennek magyarországi, az első világháború éveiben kialakult eszme- és politikatörténeti előzményeit vonja vizsgálat alá. A mű tehát következetes folytatása a kiadványsorozat első kötetének, a Magyarok és lengyelek a 19. században — Egy 1944-ben betiltott könyv című műnek (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2018). A forrásgyűjtemény kiadását a Nemzeti Kulturális Alap és a Waclaw Felczak Alapítvány is támogatásra érdemesnek találta. Mitrovits Miklós Szokolay Katalin (1929-2020) történész, polonista emlékének ajánlotta művét, amelynek végén Szokolay életútját és több, mint százötven tételből álló lengyel, magyar és német nyelvű tudományos és ismeretterjesztő publikációs listáját is közreadja. Az első világháború éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia nagyhatalomnak számított, a dualista berendezkedésből eredően pedig Magyarország ezen hatalom egyik birtokosaként gondolt önmagára. Ebből a pozitív önértékelésből - és a háború megnyerésének reményéből - következett az, hogy amint az antant országokban tervek születtek Magyarországról, úgy magyar „boszorkánykonyhákban” is készültek javaslatok, tervek más nációk, országok sorsáról, például a lengyel nemzet jövőjéről. A lengyelkérdés jó megoldását egyaránt tudni vélték vármegyék és városok közgyűlései, egyesületek, ellenzéki és kormánypárti politikusok - amint arról a kötet is tanúskodik. Az opusz öt részből áll. Az A/óWban a szerkesztő ismerteti azokat a körülményeket és szándékokat, amelyek a szöveggyűjtemény összeállításához vezettek, és meghatározták a forrásköz189 SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 189-191.
